Ez a 3.3-as – a 2003-ra végleges – AL-KÚ! (2003. június 18.)
Az AL-KÚ folyamatosan változott a terepgyakorlatok tapasztalatainak megfelelően. A változatok közti eligazodást színkulcs segíti.
Fekete: március végéig megírt részek (3.0).
Piros: április 1-10. között írt részek - Dél-Dunántúl után (3.12).
Kék: április 13-17. között írt részek - Dunántúli-középhegység után (3.2).
Rózsaszín: április 30-án írt részek - Dél-Alföld után (3.21)
Sötét zöld: május 6-án írt részek - Nyugat-Dunántúl után (3.22)
Sötét kék: május 14-én írt részek - a Kis-Alföld után (3.23) - fontos: az erdőtermészetességi adatlapot az Erdőtermészetességi munkacsoport terepgyakorlata után kissé módosították. Kérik, hogy a MÉTA is az újat használja.
Barna: május 22-én írt részek - az Észak-Tiszántúl után (3.24). Fontos! Két terepgyakorlat van még hátra, ezért a június 2-i héten zárjuk le az AL-KÚ-t és az ÉIÚ-t.
Sötét cián: június 15-e után írt részek - az Északi-középhegység és Észak-Tiszamente után írt részek
Elkészült. Nem tökéletes, de végleges, idénre bezártuk. 34 tájban teszteltük, 24 terepnap során. Köszönöm mind a 180 terepgyaksi-résztvevőnek a sok-sok kérdést, véleményt, kritikát. Ez a hozzáállás rengeteg energiát adott a készítéshez. Mindenki kitartóan kereste, hogy mit nem ért, mi nem egyértelmű, hol vannak táji specialitások. Ami hibát nem találtunk meg, az benne maradt. Amit megtaláltunk, azt igyekeztem mind javítani, kiegészíteni. Az első terepgyaksik után még sokat változott a szöveg, aztán egyre kevesebbet. Az utolsó után már alig-alig. Persze jó lett volna, ha előbb készül el. Mostanra lett kész. Használja mindenki eredményesen!
Jó munkát!
Molnár Zsolt
Részletes útmutatóra és struktúrált adatlapokra azért van szükség a MÉTA-térképezés során, hogy az épülő adatbázis azonos adatstruktúrájú és kellő mértékben homogén adatminőségű legyen. Ehhez szünoptikussá, azaz hasonló szemléletűvé kell csiszolódnia sokféle végzettségű és sokféle tereptapasztalatú botanikusnak. Korábban azt gondoltuk, hogy ha van egy 20 fős csapat által kidolgozott, tesztelt és elfogadott módszertan, akkor ennek elsajátítása (pl. terepgyakorlatokon) a szünoptizálás módja. Nem teljesen van így. A szünoptizálódás kölcsönös: egyrészt a botanikusok igyekeznek alkalmazni az útmutatóban foglaltakat, másrészt az útmutató igyekszik olyan nyelven és olyan módon szólni a térképezőkhöz, ami általuk pontosan értelmezhető. Sokféle iskola, sokféle tanára, mestere nevelt minket, eltérőek olvasmányaink, terepélményeink, ezért eltérő a szóhasználatunk, eltérőek a vegetációval kapcsolatos elgondolásaink. Ez önmagában nem baj, sőt, jó ez a sokféleség. Országos adatbázis építésekor azonban korlátoznunk kell magunkat, szűkíteni kell diverzitásunkat, azaz végig kell járnunk a szünoptizálódás útját.
Természetesen a szünoptizálódás nem módosíthatja (és mostantól már nem is fogja módosítani) a MÉTA során gyűjtött adattípusokat, de a nehezebben szünoptizálható attributumok esetében az útmutató magyarázatokkal bővült, a felismert pontatlanságok, félreértések esetében pontosítódott. Az igazi nagy tesztje szünoptizáltságunknak az elsőkvadrátok elkészítése és lektorálása lesz. Ekkor derül ki, hogy kellően hasonló dolgokat értünk-e az egyes fogalmak, az egyes attributumok alatt.
Kívánok a szünoptizálódáshoz kitartást, jó terepgyakorlatokat és sok-sok közös terepélményt!
Molnár Zsolt