ÉLŐHELYISMERETI ÚTMUTATÓ 2.0
Készült az Á-NÉR1997 (Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.) (1997): A
magyarországi élőhelyek leírása és határozókönyve. Természettudományi
Múzeum, Budapest.) alapján
Szerkesztette: Bölöni János, Kun András és
Molnár Zsolt
Kézirat, Vácrátót
2003
OA – Jellegtelen fátlan vizes élőhelyek
Írta:
Molnár Zsolt (2003)
Kiegészítette:
Bagi István, Bölöni János, Kun András, Lajer Konrád
Definíció: Azon vizes vagy
kiszáradó vizes, fásszárú növényzetet nem vagy alig tartalmazó élőhelyeket
soroljuk ide, amelyek az [A, B, C] élőhelyi kategóriákba jellegtelenségük,
degradáltságuk, kevertségük, gyomosságuk miatt nem sorolhatók be. A 2-es és
3-as természetességű jellegtelen, illetve nem azonosítható állományokat
ide, a 2-es természetességű, de élőhelyileg azonosítható állományokat
a megfelelő helyre soroljuk, azaz közvetlenül nem számít a másodlagosság,
zavartság. Rögzítendő minimális kiterjedésük kb.
Figyelem: a legtöbb természetesebb vegetációs foltban vannak jellegtelen, illetve kevert fajkészletű foltok, de ezeket nem kell külön O-ként dokumentálni, mert a 3-as, 4-es, 5-ös természetesség is megengedi ilyen foltok 30, 20, 10%-os jelenlétét.
Termőhely: Lásd [A, B, C] élőhelyeknél.
Állománykép: Igen heterogén, a besorolásnál ne használjuk!
Jellemző fajok: Jellemzőek, dominálóak a Flóraadatbázisban indifferensnek nevezett, azaz tágabb cönológiai kategóriákhoz sem kötödő fajok.
Alegységek, ide tartozó típusok:
1. Igen kevert fajkészletű (nád, gyékény, sások, füvek, kétszikűek, azaz természetellenesen sokféle cönológiai preferenciájú fajból álló), zavart vagy regenerálódó mocsár pl. belvizes szántón, víztározók peremén, szennyvizek körül, csatornákban, locsológödröknél, szélesebb útszéli árkokban.
2. Mocsári fajokból álló, de kevert fajkészletű az állomány és még gyomos is [Cirsium arvense, (Elymus) Agropyron repens, inváziós fajok].
4. Kevés és termőhelyközömbös faj által uralt, jellegtelen – regenerálódó vagy degradálódó – állományok, főként szélsőségesebb termőhelyen elképzelhető, hogy a termőhely alapján besorolható lenne, de fajkészlete teljesen közömbös fajokból áll.
5. Belvizes szántók vagy rizsföldek, tehát antropogén hatás alatt álló élőhelyek nem ruderális pionír növényzete (a mocsárrá válás első lépése).
7. Algás eutróf vizek 1-2 generalista hínárfajjal.
Nem ide tartozó típusok (fontosabb hibaforrások):
3. Azokat a (pl. nád uralta, vagy egyéb vizes) élőhelyeket, amelyek nem azonosíthatók egyértelműen (pl. nádasként) és 50%-nál több adventív (többnyire inváziós) lágyszárú fajt tartalmaznak [nem gyűjtjük].
6. Az elnádasodó, elnádasodott mocsár- és láprétek [D1, D2, D34]-be sorolandók, az elnádasodó, elnádasodott azonosíthatatlan rétek [OB]-be sorolandók.
Felismerhetőség: Ha valamilyen természetesebb élőhelykategóriát "ismerünk fel", akkor már nem ide kell sorolni. A műhodlfelvételen igen sokféle lehet.
Módosított Németh-Seregélyes-féle természetesség: Alig értelmezhető, mert a magasabb természetességű állományok már a megfelelő természetes élőhelybe sorolandók.
Vegyük figyelembe az élőhely-/termőhelyjelző fajok számát, tömegességét, a gyomok, zavarástűrők, inváziós fajok számát és tömegességét. Figyeljük, hogy a természeteshez képest mennyire csökkent le a fajsűrűség, azaz hogy mennyire vannak összekeverve az élőhely fajai, vagy éppen mennyire monodomináns foltokat alkotnak még/már. Figyeljük vízminőséget, a szennyezettséget!
5-ös: Nincs ilyen.
4-es: Nem tudunk ilyet elképzelni, mert ha ennyire természetes, akkor már eldönthető, hogy milyen élőhely-kategóriához tartozik. Néhány "nagyon jó" faj alapján még ne soroljunk egy állományt 4-esbe!
3-as: Fajkészlete jellegtelen, de generalista fajokban nem szegény és nem a gyomok uralkodnak. Vigyázat: a hármas természetességű vegetációs foltok jelentős része besorolható természetközelibb élőhelyi kategóriába.
2-es: Szegényes (hiányos) fajkészletű, jellegtelen élőhelyi kötődésű fajokból álló, gyomos állomány.
Regenerációs potenciál (dinamikus természetesség): Fontos a környezet fajgazdagsága, a domináns-edifikátor fajok megléte, az inváziós elözönlés veszélye, a vízellátottság, vízminőség, tápanyaggazdagság, extremitás (lápos, szikes jelleg). A generalista fajok mobilitása jó. A drasztikus tájhasználat fékezi a regenerációt, de a közepes méretű zavarás nem akadályozza meg.
Regenerációs potenciál helyben (tkp. egy természetesebb típussá):
Jó: Ha az állomány nem eleve fajszegény és a közelben kellően gazdag propagulumforrás van, és a folt vízállapota jó, nincs inváziós veszély.
Közepes: Ha a közelben mobilitásra képes, de szegényes propagulumforrás van, és az állomány is szegényes fajkészletű, vagy ha nem várható javulás a vízviszonyokban, vagy ha jelentős tápanyag-növekedés történt, nagymértékű a zavarás.
Kicsi: Ha a terület kiszáradt és várhatóan száraz is marad (láthatóan hatékonyan lecsapolt – pl. mély csatorna, szomszédságban belvíztől megvédendő terület – pl. település).
Regenerációs potenciál (dinamikus természetesség) szomszédos vegetációs foltban:
Nem értelmezhető. Egy jobb állomány tönkremenetele során képződik az [OA].
Regenerációs potenciál (dinamikus természetesség) szomszédos belvizes szántón, új víztérben:
Jó: Ha van a közelben kellően gazdag propagulumforrás, és a folt vízállapota jó, nincs inváziós veszély.
Közepes: Ha a közelben mobilitásra képes, de szegényes propagulumforrás van, vagy ha nem jók a vízviszonyok, vagy ha jelentős tápanyag-növekedés történt, nagy az inváziós veszély, nagymértékű a zavarás.
Kicsi: Ha a terület száraz vagy a víz alkalmatlan növényzet megtelepedésére (szennyezett, mérgező).
[MZs] [+BI, BJ, KA, LK]