ÉLŐHELYISMERETI ÚTMUTATÓ 2.0

 

Készült az Á-NÉR1997 (Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.) (1997): A magyarországi élőhelyek leírása és határozókönyve. Természettudományi Múzeum, Budapest.) alapján

 

Szerkesztette: Bölöni János, Kun András és Molnár Zsolt

 

Kézirat, Vácrátót 2003

OA – Jellegtelen fátlan vizes élőhelyek

Írta: Molnár Zsolt (2003)

Kiegészítette: Bagi István, Bölöni János, Kun András, Lajer Konrád

Definíció: Azon vizes vagy kiszáradó vizes, fásszárú növényzetet nem vagy alig tartalmazó élőhelyeket soroljuk ide, amelyek az [A, B, C] élőhelyi kategóriákba jellegtelenségük, degradáltságuk, kevertségük, gyomosságuk miatt nem sorolhatók be. A 2-es és 3-as természetességű jellegtelen, illetve nem azonosítható állományokat ide, a 2-es természetességű, de élőhelyileg azonosítható állományokat a megfelelő helyre soroljuk, azaz közvetlenül nem számít a másodlagosság, zavartság. Rögzítendő minimális kiterjedésük kb. 100 m2, az ennél kisebbeket ne vegyük fel. Az adventív fajok borításának maximális borítási aránya 50%.

 

Figyelem: a legtöbb természetesebb vegetációs foltban vannak jellegtelen, illetve kevert fajkészletű foltok, de ezeket nem kell külön O-ként dokumentálni, mert a 3-as, 4-es, 5-ös természetesség is megengedi ilyen foltok 30, 20, 10%-os jelenlétét.

 

Termőhely: Lásd [A, B, C] élőhelyeknél.

 

Állománykép: Igen heterogén, a besorolásnál ne használjuk!

 

Jellemző fajok: Jellemzőek, dominálóak a Flóraadatbázisban indifferensnek nevezett, azaz tágabb cönológiai kategóriákhoz sem kötödő fajok.

 

Alegységek, ide tartozó típusok:

 

1. Igen kevert fajkészletű (nád, gyékény, sások, füvek, kétszikűek, azaz természetellenesen sokféle cönológiai preferenciájú fajból álló), zavart vagy regenerálódó mocsár pl. belvizes szántón, víztározók peremén, szennyvizek körül, csatornákban, locsológödröknél, szélesebb útszéli árkokban.

 

2. Mocsári fajokból álló, de kevert fajkészletű az állomány és még gyomos is [Cirsium arvense, (Elymus) Agropyron repens, inváziós fajok].

 

3. A pillanatnyilag száraz, de a korábbi időszak vizei miatt még mocsári fajok uralta állományok (még ha szárazabb termőhelyek gyomjaival elegyednek is). Ide tartoznak pl. a Bidens tripartita borította kiszáradt mocsarak.

 

4. Kevés és termőhelyközömbös faj által uralt, jellegtelen – regenerálódó vagy degradálódó – állományok, főként szélsőségesebb termőhelyen elképzelhető, hogy a termőhely alapján besorolható lenne, de fajkészlete teljesen közömbös fajokból áll.

 

5. Belvizes szántók vagy rizsföldek, tehát antropogén hatás alatt álló élőhelyek nem ruderális pionír növényzete (a mocsárrá válás első lépése).

 

6. A szántókon a nád inváziójának eredményeképp kialakult állományok. Azok a nád uralta élőhelyek, amelyek nem azonosíthatók egyértelműen nádasként (pl. a termőhely nem jellemző és / vagy a jellemző kísérőfajok hiányoznak), és 50%-nál kisebb az adventív fajok borítása.

 

7. Algás eutróf vizek 1-2 generalista hínárfajjal.

 

Nem ide tartozó típusok (fontosabb hibaforrások):

 

1. Ha az eredeti élőhelytípus még biztosan felismerhető, azonosítható, de nagyon gyomos (kb. 50%-os borításig) (a megfelelő [A, B, C] kategóriába sorolandó 2-es természetességgel), pl. Solidago-s nádas, Cirsium arvense-s magassásos).

 

2. A csak időnként vizet kapó, inkább már réti termőhelyű és réti fajkészletű jellegtelen állományok [OB].

 

3. Azokat a (pl. nád uralta, vagy egyéb vizes) élőhelyeket, amelyek nem azonosíthatók egyértelműen (pl. nádasként) és 50%-nál több adventív (többnyire inváziós) lágyszárú fajt tartalmaznak [nem gyűjtjük].

 

4. A csatornák, vályogvető gödrök, bányatavak, belvizes szántófoltok növényzete nem feltétlenül tartozik [OA]-ba, csak akkor, ha nem sorolható be valamilyen természetesebb kategóriába.

 

5. A száraz gyepeket (pl. hegylábi löszgyepeket) beborító nádfoltok [OC]-be vagy a megfelelő természetes katagóriába.

 

6. Az elnádasodó, elnádasodott mocsár- és láprétek [D1, D2, D34]-be sorolandók, az elnádasodó, elnádasodott azonosíthatatlan rétek [OB]-be sorolandók.

 

7. A jellegtelen monodomináns vagy erősen gyomos nádasok [B1a]-be sorolandók.

 

Felismerhetőség: Ha valamilyen természetesebb élőhelykategóriát "ismerünk fel", akkor már nem ide kell sorolni. A műhodlfelvételen igen sokféle lehet.

 

Módosított Németh-Seregélyes-féle természetesség:  Alig értelmezhető, mert a magasabb természetességű állományok már a megfelelő természetes élőhelybe sorolandók.

 

Vegyük figyelembe az élőhely-/termőhelyjelző fajok számát, tömegességét, a gyomok, zavarástűrők, inváziós fajok számát és tömegességét. Figyeljük, hogy a természeteshez képest mennyire csökkent le a fajsűrűség, azaz hogy mennyire vannak összekeverve az élőhely fajai, vagy éppen mennyire monodomináns foltokat alkotnak még/már. Figyeljük vízminőséget, a szennyezettséget!

 

5-ös: Nincs ilyen.

 

4-es: Nem tudunk ilyet elképzelni, mert ha ennyire természetes, akkor már eldönthető, hogy milyen élőhely-kategóriához tartozik. Néhány "nagyon jó" faj alapján még ne soroljunk egy állományt 4-esbe!

 

3-as: Fajkészlete jellegtelen, de generalista fajokban nem szegény és nem a gyomok uralkodnak. Vigyázat: a hármas természetességű vegetációs foltok jelentős része besorolható természetközelibb élőhelyi kategóriába.

 

2-es: Szegényes (hiányos) fajkészletű, jellegtelen élőhelyi kötődésű fajokból álló, gyomos állomány.

 

Regenerációs potenciál (dinamikus természetesség): Fontos a környezet fajgazdagsága, a domináns-edifikátor fajok megléte, az inváziós elözönlés veszélye, a vízellátottság, vízminőség, tápanyaggazdagság, extremitás (lápos, szikes jelleg). A generalista fajok mobilitása jó. A drasztikus tájhasználat fékezi a regenerációt, de a közepes méretű zavarás nem akadályozza meg.

 

Regenerációs potenciál helyben (tkp. egy természetesebb típussá):

 

Jó: Ha az állomány nem eleve fajszegény és a közelben kellően gazdag propagulumforrás van, és a folt vízállapota jó, nincs inváziós veszély.

 

Közepes: Ha a közelben mobilitásra képes, de szegényes propagulumforrás van, és az állomány is szegényes fajkészletű, vagy ha nem várható javulás a vízviszonyokban, vagy ha jelentős tápanyag-növekedés történt, nagymértékű a zavarás.

 

Kicsi: Ha a terület kiszáradt és várhatóan száraz is marad (láthatóan hatékonyan lecsapolt – pl. mély csatorna, szomszédságban belvíztől megvédendő terület – pl. település).

 

Regenerációs potenciál (dinamikus természetesség) szomszédos vegetációs foltban: 

 

Nem értelmezhető. Egy jobb állomány tönkremenetele során képződik az [OA].

 

Regenerációs potenciál (dinamikus természetesség) szomszédos belvizes szántón, új víztérben: 

 

Jó: Ha van a közelben kellően gazdag propagulumforrás, és a folt vízállapota jó, nincs inváziós veszély.

 

Közepes: Ha a közelben mobilitásra képes, de szegényes propagulumforrás van, vagy ha nem jók a vízviszonyok, vagy ha jelentős tápanyag-növekedés történt, nagy az inváziós veszély, nagymértékű a zavarás.

 

Kicsi: Ha a terület száraz vagy a víz alkalmatlan növényzet megtelepedésére (szennyezett, mérgező).

 

 

[MZs] [+BI, BJ, KA, LK]