ÉLŐHELYISMERETI ÚTMUTATÓ 2.0
Készült az Á-NÉR1997 (Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.) (1997): A
magyarországi élőhelyek leírása és határozókönyve. Természettudományi
Múzeum, Budapest.) alapján
Szerkesztette: Bölöni János, Kun András és
Molnár Zsolt
Kézirat, Vácrátót
2003
RD – Tájidegen fafajokkal elegyes jellegtelen erdők és ültetvények
Írta:
Bartha Dénes (1997) és Bölöni János (2003)
Kiegészítette:
Kun András, Molnár Zsolt, Tímár Gábor, Szmorad Ferenc
Definíció: Hazánkban nem
őshonos fafajokkal elegyes erdők, ahol az idegenhonos fafajok
származhatnak ültetésből és spontán betelepülésből is (de ekkor maga
az erdő nem spontán úton keletkezett). Lehetnek telepített erdők, de
nem ritkák az olyan, eredetileg őshonos fafajokból álló állományok, amelyek
emberi hatás következtében változtak meg: felújításkor telepítettek tájidegen
fafajokat is. A tájidegen fafajok aránya kb. 50-75% közötti. Rögzítendő
minimális kiterjedésük
Termőhely: Igen változatos termőhelyi körülmények között, szinte bárhol megjelenhetnek, az Alföldtől a középhegységekig. A gyakori beavatkozások bolygatottá teszik a termőhelyüket, melyet a nitrofiton és egyéb gyomfajok jelezhetnek.
Állománykép: Bármilyen szerkezetű erdők lehetnek, a teljesen egykorútól az idős fákat, lékeket, holt fát is tartalmazókig. A cserje- és gyepszint struktúrájára sem lehet általánosan jellemzőt adni.
Jellemző fajok: A lombszint legfontosabb tájidegen elegyfafajai: Pinus nigra, P. sylvestris, Picea abies, Larix decidua, Robinia pseudo-acacia, Ailanthus altissima, Acer negundo, Juglans nigra, Fraxinus pennsylvanica, Populus x euramericana, Padus (Prunus) serotina, Quercus rubra, Celtis occidentalis. Ebben a felmérésben az eredeti élőhelyén kívül telepített csertölgyet nem számítottuk tájidegennek. A cserjeszint faji összetétele nem jellemző. A gyepszintben az igényesebb erdei fajok hiányoznak vagy ritkák, a zavarástűrő és – ritkábban – az általános erdei fajok uralkodnak. A kora tavaszi geofiton aszpektus gazdag is lehet (az egykori erdő fajait rendszerint ez őrzi a legjobban).
Vegetációs és táji környezet: Nem jellemző, igen változó lehet. Többnyire érintkeznek mezőgazdaságilag művelt területekkel, nem őshonos fafajok állományaival, vagy természetszerű erdőkkel.
Alegységek, ide tartozó típusok:
Altípusait természetességük és így felismerhetőségük alapján érdemes kialakítani:
1. Az eredeti élőhely felismerhető, de az idegenhonos fafajok aránya 50 – 70-80% közötti (kivéve néhány alföldi erdei élőhelyet: homoki tölgyesek, fűz-nyár ártéti erdők, amelyeknél elfogadjuk az 50% feletti adventív fafaj előfordulást is, lásd ott). Leggyakrabban fenyőfajokkal elegyes üde vagy mészkerülő erdők származékai, a Középhegységben és a Délnyugat-Dunántúlon. Kérjük ezt a típust és lehetőleg az eredeti élőhelyet is jelezni.
2. Az eredeti élőhely nem ismerhető fel, de a területen az elmúlt 100-200 évben legalább feltételezhető az erdőborítás (fafajösszetételükben és gyakran gyepszintjük összetételében is erősen megváltoztatott erdők).
3. Felhagyott szántóra, gyepre az elmúlt 100 évben telepített, tájidegen fafajokkal elegyes faállományok.
Nem ide tartozó típusok (fontosabb hibaforrások):
1. Az olyan természetszerű erdők, amelyek ugyan 20-50% tájidegen elegyfafajt tartalmaznak, de az eredeti élőhely egyértelműen, teljes biztonsággal felismerhető és a tájidegen fafajok jelenlététől eltekintve természetszerűnek tűnik – azaz pl. a gyepszintben megvan a jellemző fajok legalább egy része. Ezek – többnyire 2-es természetességgel – a megfelelő élőhelyhez sorolandók.
2. Az inváziós fafajokkal legalább 50%-ig elegyes, spontán erdők (azaz ezek gyepek, szántók erdősödésével jöttek létre) [nem gyűjtjük].
3. 75% feletti adventív fafajt tartalmazó, de nem spontán kialakult erdők [nem gyűjtjük].
Felismerhetőség: Terepen esetenként könnyen felismerhető élőhely, de sok határeset problémát jelenthet. Műholdfotóról csak ritkán azonosítható. Az üzemtervi adatokból az állományok egy része előre jelezhető.
Módosított Németh-Seregélyes-féle természetesség: Természetességüket alapvetően fajkészletük, kisebb mértékben faállomány-szerkezetük határozza meg.
5-ös: Ilyen nincs.
4-es: Ilyen sincs.
3-as: Változatos szerkezetű, idős és holt fát is tartalmazó, csak 20-33% tájidegen fafajjal elegyes állományok eredetüktől, származásuktól függetlenül (ezek többnyire szántóra, gyepre ültetett vagy fafajöszetételükben alapvetően megváltoztatott erdők).
2-es: Az összes többi.
Regenerációs potenciál (dinamikus természetesség): Regenerációjuk alig ismert. Kérdéses, hogy önmaguk ismételt kialakulása természetes körülmények között lehetséges-e egyáltalán – és ez regenerációnak minősül-e? Szerintem nem. Az eredeti élőhely regenerációja már inkább értelmezhető, csakhogy ennek az élőhelynek [RD] egyik ismérve, hogy az eredeti élőhely nem ismerhető fel biztosan! Tekintsük így regenerációnak az adventív fafajok visszaszorulását, az igényesebb egyéb fajok betelepülését, ekkor:
Regenerációs potenciál (dinamikus természetesség) helyben:
Jó: Fenyővel elegyes állományok egy része, ahol az erdős, fajokban gazdag környezet segíti a regenerációt.
Jó: Nem akáccal, bálványfával vagy zöld juharral, hanem valamilyen más lombos fafajjal elegyes állományok, ahol az erdős, fajokban gazdag környezet segíti a regenerációt.
Közepes: Fenyővel elegyes állományok másik része, ahol a fajokban, erdőkben szegény környezet nem támogatja a regenerációt.
Közepes: Nem akáccal, bálványfával, kései meggyel vagy zöld juharral, hanem valamilyen más lombos fafajjal elegyes állományok, ahol a fajokban, erdőkben szegény környezet nem támogatja a regenerációt.
Kicsi: Akáccal, bálványfával, kései meggyel, zöldjuharral elegyes állományok.
Regenerációs potenciál (dinamikus természetesség) szomszédos szántón, szomszédos vegetációs foltban:
Ez itt nem értelmezhető. A spontán eredet ennél a kategóriánál nem értelmezett!
Érdemes felírni: A leggyakoribb néhány fafaj feljegyzése, néhány állomány rövid (vagy akár részletesebb) leírása. Az olyan erdők jelzése, ahol az eredeti élőhely biztosan felismerhető, de az idegenhonos fafajok aránya 50-75% (kivéve homoki tölgyesek, fűz-nyár ártéti erdők, lásd ott is).
BD [+BJ][+ KA, MZs, TG, SzF]