Király, Molnár, Bölöni, Csiky és Vojtkó (2008) Magyarország földrajzi kistájainak ...

Király G., Molnár Zs., Bölöni J., Csiky J., Vojtkó A. (szerk.) (2008): Magyarország földrajzi kistájainak növényzete. MTA ÖBKI, Vácrátót, 248 pp.

Publikáció
Summary

A könyvben bemutatott kistájjellemzések a jelenleg készülés alatt álló földrajzi kistájkataszter számára készültek, ezért a szöveget igyekeztünk minél nagyobb arányban adatokkal és tényekkel alátámasztani, és a kistájkataszter szerkezeti keretei miatt minden esetben igyekeztünk követni a tervezett szöveghosszúságot. Így a könyv minden oldalára egy-egy hasonló szerkezetű tájjellemzés került. A tájak közti eligazodást a könyv hátulsó oldalának térképe segíti.
Az egyes tájak esetében jellemezzük a növényvilágot meghatározó tájléptékű tényezőket, pl. az abiotikus viszo¬nyokat, a növényföldrajzi hatásokat és a történetből adódó kényszereket. Bemutatjuk a táj mai mintázatát, a táj átalakí¬tottságát, fragmentáltságát, a parlagok kiterjedtségét, vala¬mint a növényzetet meghatározó gazdálkodás főbb jellegze¬tességeit. Felsoroljuk a természetes növényzet jellemző típusait, a domináns, a ritka és a pannon vegetációtípusokat, röviden jellemezzük állapotukat és dinamikájukat. Külön elemezzük a potenciális és mai növényzet különbségét, valamint a fontosabb természetvédelmi problémákat.
Bemutatjuk a táj növényföldrajzi képét, a jellemző fajkompozíciókat, a flóra változásának múltbeli és várható jövőbeli tendenciáit, valamint a helyi flóra egyediségét, országos fontosságát, az endemikus és/vagy az országban csak itt élő fajokat.
A fejezetek zárásaként összegezzük az egyes vegetáció¬típusok gyakoriságát (a MÉTA adatbázis alapján megadva a gyakori, a közepesen gyakori és a ritka élőhelyek Á-NÉR kódjait). A fentieken kívül megadjuk a földrajzi kistájban élő vadon termő hajtásos növények összfajszámát (az alábbi kategóriákkal: -400, 400-600, 600-800, 800-1000, 1000-1200, 1200- faj), a védett fajok számát (az alábbi kategó¬riákkal: -20, 20-40, 40-60, 60-80, 80-100, 100-120, 120- faj).
Külön értékeljük a legfontosabb hazai, agresszíven ter¬jedő, ún. özönfajokat: zöld juhar (Acer negundo), bálványfa (Ailanthus altissima), gyalogakác (Amorpha fruticosa), selyemkóró (Asclepias syriaca), nem őshonos őszirózsa-fajok (Aster spp.), amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica), kisvirágú nenyúljhozzám (Impatiens parviflora), alkörmös (Phytolacca americana), kései meggy (Prunus serotina), japánkeserűfű-fajok (Reynoutria spp.), akác (Robinia pseu¬doacacia), aranyvessző-fajok (Solidago spp.) (az alábbi kate¬góriák hozzárendelésével: (1) a területen jelentéktelen (<<1 ha) a térfoglalása; (2) igen szórványos (kb. 1 ha); (3) szór¬ványos (10 ha-os nagyságrendű a térfoglalása); (4) gyakori, jelentős (néhány 100 ha-os) a térfoglalás; (5) a területen tömeges, meghatározó (több 100 ha feletti térfoglalás)).