|
Hibák
|
A hibák SÚLYOSSÁGA
|
A hibák JAVÍTHATÓSÁGA
|
|
1. „FELMÉRENDŐ” HATSZÖGEK ADATLAPJA
|
|
TERMÉSZETESSÉG becslésének
lehetséges hibái
|
|
szomszédos
természetességi kategória megadása
|
kicsi-közepes hiba,
mert a besorolás részben szubjektív, tájismeret- és
vegetációtípus-függő
|
helyismerettel javítható csak
|
|
ha nem olvassa el az ÉIÚ példatárát
|
változó mértékű hiba,
nem ritkán súlyos
|
táji összehasonlítással részben felismerhető
|
|
kettővel arrébb lévő természetességi kategória megadása, pl.:
5-ös helyett 3 vagy 4r adása
4-es helyett 3r vagy 2 adása
és fordítva: 2-es helyett 4-es
|
súlyos hiba
|
összehasonlító elemzésekkel, helyismerettel, olykor
műholdfelvétel segítségével javítható, gyakran csak nehezen
|
|
ha a fajlista, fiziognómia, mintázat stb. helyett pusztán néhány
ritka/védett faj megléte, illetve a növényzet „szépsége” alapján becsüli a
természetességet
|
gyakran súlyos hiba
|
összehasonlítással részben felismerhető
|
|
ha az idei aszály miatt alábecsli a vizes élőhelyek természetességét
|
élőhelytől függően közepes vagy kicsi hiba
|
elég nehéz javítani
|
|
ha nem veszi figyelembe az évszakos változásokat (pl. vizes
területeket, legelőket, kaszálókat tavasszal könnyű felülbecsülni, nyáron –
ősz elején könnyű alulbecsülni)
|
általában közepes hiba, jó lenne elkerülni
|
összehasonlító elemzésekkel, helyismerettel, olykor műholdfelvétel
segítségével javítható, gyakran csak nehezen
|
|
a táji legjobb állományt (vagy a kvadrát legjobb állományát)
tekinteni 5-ös természetességűnek
|
általában nagy hibát okoz
|
összehasonlítással részben felismerhető
|
|
az 5r-t az 5-ös és 4-es közti átmeneti fokozatnak tekinteni a 10%-os
területi kiterjedés helyett
|
általában kisebb hibát okoz
|
alig javítható
|
|
5r, 4r mellé nem megadni, hogy mi a domináns természetesség
|
kicsi/közepes vagy súlyos
hiba, attól függően, hogy a domináló rész a szomszédos kategória (pl. 5r,
4) vagy távoli (5r, 2)
|
összehasonlítással részben javítható
|
|
5r – 3 helyett "átlagos értéket", 4-est adni
|
súlyos hiba, mert
elvesztjük az 5-ös értékű folt jelenlétének dokumentálását, és azt hisszük,
hogy zömmel 4-es természetességű folt van a hatszögben (pedig csak 3-as)
|
nehezen javítható
|
|
a kvadrátban előforduló, de a tájban ritka (sőt, veszélyeztetettnek érzett) élőhelyeknek a megérdemeltnél magasabb természetességet
adni
|
közepes hiba, ami
biológusi mivoltunkból fakad (próbáljunk objektívek lenni!)
|
részben javítható
|
|
KITERJEDÉS becslésének
lehetséges hibái
|
|
szomszédos kiterjedési
kategória megadása
|
kis kiterjedésű élőhelyeknél kicsi hiba, nagyobbaknál kicsi-közepes,
mert a hatszögön való áthaladás gyakran nem teszi
lehetővé a kiterjedés ennél részletesebb megadását
|
műholdfelvétellel és tájismerettel, ha kell, részben
javítható
|
|
a hatszög kisebb (1-2
hektáros), de speciálisabb növényzetű vegetációs foltjainak meg nem találása
|
közepes, olykor súlyos
hiba, de a felmérés léptéke nem engedi meg az 1: 10 000-es méretarányú
térképezést
|
archív élőhelyi adatok gyűjtésével az ismert tájak, illetve a legértékesebb foltok esetében részben
pótolható
|
|
a terepen észlelt vagy korábbi ismeretből tudott, de kis kiterjedésű
vegetációtípust nem dokumentálni
|
közepes hiba, mert
információt veszít az adatbázis
|
csak jó tájismerettel javítható
|
|
MINTÁZAT becslésének
lehetséges hibái
|
|
a 3-sok kategóriát akkor alkalmazni, amikor NEM sok azonos méretű
foltból álló mozaikban fordul elő az adott élőhely
|
kicsi-közepes hiba
|
műholdfelvétellel részben javítható
|
|
nem tudni a lyukassajt-szabályról
|
kicsi-közepes hiba
|
műholdfelvétellel részben javítható
|
|
SZOMSZÉDOSSÁG ÉS ELSZIGETELTSÉG becslésének lehetséges hibái
|
|
ha nem a kitöltési
útmutató értelmezése szerint tölti ki
|
sok-sok kicsi
vagy közepes hiba
|
tájismerettel, de csak nagy munkával és csak részben
javítható
|
|
szélső eset megadása, amikor nem az útmutatóban leírt szélső esettel
állunk szemben
írjunk bátran köztes értéket: + - / kérd
|
közepes hiba
|
tájismerettel, de csak nagy munkával és csak részben javítható
|
|
szomszédban lévő, de nem terjedő inváziós fajt (pl. akác, ami nem megy
be a szikre) NEGatív környezetnek tekinteni
(hasonlóan olyan elvileg károsító tényezőt, ami végül is nem hat a foltra)
|
közepes hiba (az
ellenkezője, ha nem írta fel az inváziós veszélyeztetettséget, az súlyos hiba)
|
tájismerettel, de csak nagy munkával és csak részben javítható
|
|
VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK becslésének
lehetséges hibái
|
|
mindig egy vagy mindig
6-8 tényező megadása
|
közepes hiba, mert
heterogénné teszi az adatbázist
|
elég nehezen javítható, mert nem látszik a fontosság
|
|
ÖKORÉGIÓS BESOROLÁS becslésének
lehetséges hibái
|
|
ÓV és FiV tévesztése
FiV és Se
tévesztése
|
közepes hiba,
mert később félreértékeléshez vezethet
|
tájismerettel, szomszédos kvadrátok és műholdfelvétel
segítségével közepesen nehezen javítható
|
|
a segítés szó félreértése
|
gyakran súlyos hiba, mert más kategóriába helyezi a
tájrészletet
|
részben javítható
|
|
az ökorégiós besorolást nem a 35 hektárra,
hanem a tájrészlet legjobb kis foltjára megadni (de lásd a kivételt
az ÓV esetében!)
|
gyakran súlyos hiba
|
összehasonlítással részben javítható
|
|
bizonytalan esetben nem elolvasni az ALKÚ példatárát
|
gyakran súlyos hiba, mert más kategóriába helyezi a tájrészletet
|
részben javítható
|
|
PARLAGOK ÉS INVÁZIÓS FAJOK KITERJEDÉSE becslésének lehetséges hibái
|
|
szomszédos kiterjedési
kategória megadása
|
kicsi hiba
|
tájismerettel kis részben javítható
|
|
nem elolvasni, hogy mi a parlag és mi az inváziós faj
|
változó méretű hiba
|
elég nehezen javítható
|
|
a nádat és a Calamagrostis epigeios-t
inváziós fajnak tekinteni
|
szinte mindig elég nagy hiba
|
elég nehezen javítható
|
|
a regenerálódott növényzetű 10-40 éves parlagot nem kétszer
figyelembe venni (egyszer a parlagok kiterjedésének becslésekor, másodszor
növényzetét jellemezni Á-NÉR-es sorban)
|
közepes hiba, mert
ionformációvesztéssel jár
|
csak részben javítható
|
|
a szántókon előforduló inváziós fajokat (pl. parlagfüvet) is
beleszámolni a becslésbe
|
igen változóméretű hiba,
ami használhatatlanná teheti ennek az attributumnak
az értékelését
|
nem javítható
|
|
TÁJHASZNÁLAT becslésének
lehetséges hibái
|
|
Felületesen beírni, azaz nem megnézni a kórókat, ürüléket (amennyiben
nem látható éppen legelő állat, éppen folyó kaszálás)
|
közepes hiba
|
elég nehezen javítható
|
|
POTENCIÁLIS VEGETÁCIÓ becslésének
lehetséges hibái
|
|
megadásakor nem
észrevenni a természeteshez (egykorvolthoz) képesti termőhelyromlást
|
általában nagy hibát
okoz (pl. lecsapolt szikesedő ártér szemben a lecsapolt láposodó ártérrel vagy a működő ártérrel; erodált lejtő
szemben a nem erodálttal)
|
tájismerettel részben javítható
|
|
a potenciális vegetáció
megadásakor az aktuális termőhelyen kívül más tényezőt is figyelembe venni
(pl. propagulumforrás, inváziós fajok,
tájhasználat)
|
általában nagy hibát
okoz (pl. igen fragmentált tájban, településekhez
közel, természetvédelmi területeken, inváziósokkal fertőzött területeken)
|
tájismerettel részben javítható
|
|
erdőtípus helyett a
termőhelyileg megfelelő fátlan társulás megadása (kivéve a potenciálisan
fátlan foltokon)
|
logikailag nagy hiba (de sok esetben szakmai bizonytalanságok miatt
ez nem dönthető el egyértelműen)
|
olykor könnyen, máskor nehezen javítható (a gyep-erdő
kategóriák megfeleltethetőségének egyértelműségétől
függően)
|
|
a potenciális vegetációtípusok felsorolásakor nem
figyelembe venni a 35 hektár szántóval borított részeit
|
nagy hiba, mert
lényeges eltérést okoz a dominancia-sorrendben
|
tájtípustól függően nehezen-közepesen javítható
|
|
2. „NEM FELMÉRENDŐ” HATSZÖGEK ADATLAPJA
|
|
ha olyan be nem járt és
25%-nál kevesebb természetesebb növényzetet tartalmazó hatszögre tölti ki,
amit részletesen is tudna becsülni (pl. mert ismert folt nyúlik át oda, vagy mert igen hasonló foltokat már alaposan bejárt)
|
nagy hiba, mert
lényegesen hiányosabb lesz az adatbázis
|
a műholdfelvétel használhatóságától függően, de általában
bizonytalanul javítható
|
|
ha jól értelmezve, de a
termőhelyet kissé félrebecsülve tölti ki a potenciális vegetációt, mert nem
járt a hatszögben
|
közepes hiba (de látjuk, hogy becsült adatról van szó)
|
tájismerettel, műholdfelvétel segítségével jelentős
részben javítható, bár nem könnyen
|
|
ha rosszul becsli, hogy mennyi a parlag és az inváziós
faj a fel nem mérendő szántós-településes hatszögben
|
közepes vagy kicsi
hiba, de a legjobb becslést a helyi térképező tudja adni, ezért
felvállaljuk ezt a hibát
|
nem érdemes javítani
|
|
3. TÁJI ADATLAP
|
|
Az mmÁ-NÉR ALTÍPUSOK megadásának lehetséges hibái
|
|
ha a kvadrátban előforduló
állományokat nem nézi össze az ÉIÚ-val, nem
gondolja végig az altípusokat
|
Veszélyes hiba,
mert hibás élőhely-értelmezések rögzülhetnek
|
tájismerettel részben javítható
|
|
ha mindig csak egy
altípust talál (a tapasztalatok szerint ez ritka)
|
közepes hiba
|
tájismerettel részben javítható
|
|
ha egy-egy altípust
kissé félreértelmez vagy kihagy
|
kis hiba
|
tájismerettel részben javítható
|
|
ha nem ismeri a növénytársulásokat, és ezért rossz altípust ad meg
|
nem veszélyes hiba
|
tájismerettel részben javítható
|
|
ha nem ismeri a fajokat és ezért más altípust ad meg (pl. tölgyek,
sások összetévesztése, fel nem ismerése)
|
gyakran súlyos, máskor közepes vagy kicsi hiba
|
tájismerettel, egyéb adatok segítségével javítható
|
|
BESOROLÁSI PROBLÉMÁK lehetséges
hibái
|
|
ha nem ír be olyan
besorolási problémát, amit észlelt, ami már tudatosodott
|
nem jó, mert
csökkenti az ÉIÚ javításának, bővítésének lehetőségét
|
nehezen pótolható a helyi tudás
|
|
HIBA/HIÁNY AZ ÉIÚ-BAN rovat
lehetséges hibái
|
|
ha nem ír le olyan
hibát, amit észlelt, ami már tudatosodott
|
nem jó, mert
csökkenti az ÉIÚ javításának, bővítésének lehetőségét
|
nehezen pótolható
|
|
ha csak az altípusnál észlelt hibákat írja fel, a természetességnél, regenerációs
potenciálnál stb. találtakat nem
|
nem jó, mert
csökkenti az ÉIÚ javításának, bővítésének lehetőségét
|
nehezen pótolható
|
|
ÖZÖNGYOMOK becslésének
lehetséges hibái
|
|
ha nem különbözteti meg
a nem/alig, illetve a közepesen/nagyon károsít kategóriát
|
elég nagy hiba
|
tájsmerettel részben javítható,
de nehezen
|
|
ÁTJÁRHATÓSÁG becslésének
lehetséges hibái
|
|
nem figyelembe venni az utak, csatornák menti populációtöredékeket, a
hasonló fajkészletű vegetációs foltokat
|
kicsi vagy súlyos
hiba, tájtól függően
|
közepesen javítható
|
|
szomszédos kategória
megadása
|
sok-sok kicsi
vagy közepes hiba
|
tájismerettel, de csak nagy munkával és csak részben
javítható
|
|
REGENERÁCIÓS POTENCIÁL becslésének
lehetséges hibái
|
|
nem elolvasni az ÉIÚ példáit
|
potenciálisan akár nagy hiba is lehet
|
tájismerettel, de csak nagy munkával és csak részben javítható
|
|
szomszédos kategória
megadása
|
sok-sok kicsi
vagy közepes hiba
|
tájismerettel, de csak nagy munkával és csak részben
javítható
|
|
Az mmÁ-NÉR KATEGÓRIÁK leggyakoribb tévesztési lehetőségei
|
|
Zárt sziklagyepek H1 és
egyéb száraz-félszáraz gyepek pl. H3a, H4, OC
összetévesztése
|
súlyos hiba, mert
a zárt sziklagyep termőhelyileg és fajkészletileg is egyértelmű, speciális
kategória
|
Speciális termőhelye és
elterjedése alapján könnyen javítható
|
|
Dolomiton, ritkábban
mészkövön kialakult törmelékes lejtőgyepek H2 és egyéb lejtőgyepek, pl. H3a,
H4, H5a összekeverése – ahol a tájban van apró-törmelékes déli lejtő,
meszes alapkőzeten
|
nem súlyos hiba,
előfordulhatnak egymás szomszédságában, átmeneteket is képezhetnek
|
Megfelelő tájismeret
alapján többnyire viszonylag könnyű
|
|
Dolomiton, ritkábban
mészkövön kialakult törmelékes lejtőgyepek H2 és egyéb száraz gyepek H3a, H4,
H5a összekeverése - ahol az egész tájban nincs kemény meszes alapkőzett
(mészkő, dolomit)
|
nagy hiba, mert
a törmelékképző meszes alapkőzetek gyepe szerkezetében és fajkészletében is
jelentősen eltér a többitől
|
Az alapkőzet és a táj
ismeretében könnyű
|
|
Dolomiton, ritkábban
mészkövön kialakult törmelékes lejtőgyepek H2 és nyílt, mészkedvelő
sziklagyep tévesztése
|
kicsi hiba, mert
többnyire együtt fordulnak elő, mozaikot illetve folyamatos átmeneti sort
alkotva
|
Csak jó helyismerettel
vagy terepi ellenőrzéssel javítható (mivel gyakran mozaikolnak
egymással)
|
|
Nem kemény alapkőzeten kialakuló
száraz gyepek H3a, H5a és félszáraz irtásrétek, erdőssztyeprétek
H4 összetévesztése
|
kicsi, mert
hasonló élőhelyek
|
csak jó helyismerettel,
terepi ellenőrzéssel javítható
|
|
Cseres-kocsánytalan
tölgyesek L2a és zárt mészkerülő tölgyesek L4a összetévesztése, ahol van a
tájban esély mészkerülő erdőre
|
kicsi, mert
sokszor gyepszintjük fajkészlete igen hasonló, csak az uralkodó fajok mások
közül kerülnek ki (mint élőhelyek, igen közel állnak egymáshoz)
|
Csak nagyon alapos
helyismerettel vagy terepi ellenőrzéssel javítható
|
|
Cseres-kocsánytalan
tölgyesek L2a és zárt mészkerülő tölgyesek L4a összetévesztése, ahol nincs a
tájban esély mészkerülő erdőre
|
viszonylag nagy hiba,
mivel az egyik élőhelytípus nem fordul elő a
közelben
|
Az alapkőzet és a táj
ismerete alapján könnyen javítható (de van átmenet a kettő között – ahol csak
kis esély van mészkerülő erdőre, ehhez terepi ismeretek is kellenek)
|
|
Bükkös K5 és mészkerülő
bükkös K7a felcserélése
|
kicsi,
amennyiben rokon élőhelyek, elsősorban a gyepszint összetételében különböznek
(valamint a termőhelyükben is) – közepes, amennyiben figyelembe
vesszük azt, hogy a mészkerülő bükkösök speciális, ritkább élőhelytípust jelentenek, amelyek termőhelyi spektruma
elég szűk – azaz ezt (sekély, savanyú talaj, hűvös, csapadékos klíma) jól
jelzik
|
Alig javítható, csak jó
terepismerettel lehetséges
|
|
Gyertyános-kocsánytalan
tölgyesek K2 – cseres-kocsánytalan tölgyesek La2 összetévesztése, ha sok a
gyertyán vagy a bükk, de a cser is
|
súlyos hiba, két
eltérő állományklímájú és termőhelyi igényű (és így fajkészletű), nagy
kiterjedésű élőhelytípus keverdik
így össze
|
Könnyen akkor
javítható, ha az üzemtervi adatok megfelelőek és azonosíthatóak,
egyébként csak nehezen, megfelelő táji ismerettel, vagy utólagos
terepi ellenőrzéssel javítható
|
|
Gyertyános-kocsánytalan
tölgyes K2, illetve keményfás jellegtelen erdő RC és cseres-tölgyesek L2a,
L2b összekeverése, ha sok a cser, kevés a gyertyán és / vagy jellegtelen a
gyepszint
|
kicsi, ha a tájban
mindkét természetesebb erdőtípus (gyertyános- ill. cseres-tölgyesek)
előfordulnak, vagy ha csak ritkán fordul elő
közepessé, illetve
súlyossá akkor válik, ha a tájból a tévesen jelzett élőhely hiányzik vagy
ritka, illetve következetes, sokszor ismétlődő tévesztés esetén
|
A térképező
megkérdezésével, terepi ellenőrzéssel, jó tájismerettel javítható, de csak
nehezen és részben
megj.: többnyire erősen átalakított erdők, ahol gyakoriak a
tipizálási nehézségek
|
|
Bükkös K5 és
gyertyános-tölgyes K2 tévesztése (pl. bükkelegyes
erdők, ahol a bükk aránya változó – de nem monodomináns)
|
kicsi, mert
hasonló élőhelytípust jelentenek, nagyobb hibát
csak akkor okoz, ha a tájból eleve hiányzik a bükkös K5
|
Nehezen javítható
(gyakran alkotnak átmeneteket), elsősorban terepi ismeret, ill. ellenőrzés
segítségével lehetséges
|
|
Mész- és melegkedvelő
tölgyesek L1 és cseres-kocsánytalan tölgyesek L2a tévesztése, pl. sok cser,
kevés molyhos tölgy alkotja az állományt
|
kicsi – ahol
mindkét élőhely előfordul, többnyire egymás mellett vagy egymáshoz közel, közepes,
ahol az egyik hiányzik vagy ritka
|
Általában közepesen
könnyű javítani, elsősorban a táji környezet ismerete, valamint az Országos
Erdőállomány Adattár segíthet ebben
|
|
Fajszegény, elegyetlen
cseres állományok besorolása: L2a (2-3-as természetességgel) vagy RC
|
kicsi hiba, mert
igen nehéz feladat és hasonló élőhelyet jelentenek; nagyobb hibát csak
akkor okoz, ha 3-asnál jobb természetességgel soroljuk be az ilyen
állományokat az L2a-ba
|
Nagyon nehezen
javítható, elsősorban helyismerettel vagy utólagos terepi ellenőrzéssel
|
|
Kissé köves-sziklás, de
nem meredek, szikla- és száraz erdei fajokat nem tartalmazó bükkösök (K5) bükkös
sziklaerdőbe (LY3) való sorolása
|
(közepes -) súlyos (tájfüggő),
mert egy ritka, speciális termőhelyű és fajkészletű élőhelytipus
jelenik meg ott, ahol valójában „nincs”
|
Közepesen – jól
javítható (ismert hely vagy LY3 táji szintű hiánya esetén könnyű, máskor
terepi ellenőrzés lehet szükséges)
|
|
Hegylábi, tölgyes
jellegű erdők, amelyek legjellemzőbb fafaja a csertölgy, de a magas kőris, a
mezei és tatár juhar, a molyhos tölgy, a kis- és nagylevelű hárs közül is
legalább két faj jelen van (olykor nagyobb arányban is). Többnyire fejlett
magas cserjeszinttel rendelkező, ritkábban fiatal fákkal betöltődött erdők
L2x, illetve ezek cseres-tölgyesként való L2a – L2b besorolása (és fordítva)
|
kicsi (-közepes)
|
Kevéssé ismert élőhelytípus, nehezen javítható, elsősorban ezért kérünk
leírást az L2x-ről. Ezt az Országos Erdőállomány Adattár, valamint terepi
bejárás egészítheti ki.
|
|
Dolomit és mészkőhegyek
tetején található, elegyes, sekély, köves talajú, üde aljnövényzetű erdők, gazdag
tavaszi geofiton szinttel. Ezek besorolása
gyertyános-tölgyesnek K2 vagy tetőerdőnek LY4 gyakran problémás lehet
|
kicsi – hasonló élőhelytípusok, amelyek nem minden esetben válnak jól el
egymástól
|
Nehezen, elsősorban jó
területismerettel. illetve utólagos terepi bejárás segítségével javítható
(részben ezért kérünk leírást az LY4-ről)
|
|
Dombvidéki horhos
pionír nyáras-füzes faállománya jellegtelen puhafás
erdők RB helyett fűz-nyár ártéri erdő J4 kategóriába került
|
súlyos – nem
ártéri, nem folyóvizet kapó élőhely kerül ártérre
|
Domborzat alapján
könnyen javítható.
|
|
Pangóvizes
területek – leggyakrabban lecsapolt egykori lápok – pionír füzes-nyáras erdei a jellegtelen puhafás erdők RB helyett
fűz-nyár ártéri erdő J4
|
közepes, nem ártéri,
nem folyó, hanem pangó vizet kapó élőhely kerül folyóvíz
érintette ártérre
|
A terep és a domborzat
ismeretében viszonylag könnyen javítható – kivéve, ha nem egyértelmű az
ártéri, illetve nem ártéri helyzet
|
|
Hegy-dombvidéki, hegylábi száraz (többnyire cseres-) tölgyes L2a, L2b
keverése többnyire síkvidéki, alföldi jellemző kocsányos tölgyessel L5
|
súlyos hiba, két
teljesen eltérő termőhelyű, származású, vízellátottságú,
földrajzi elterjedésű élőhelytípus keveredik így
|
A földrajzi helyzet,
illetve a domborzat alapján könnyen javítható
|
|
Mozaikosan előforduló
gyertyános-kocsányos tölgyes (sok gyertyán) K1a és keményfás ártéri erdő
(gyertyán nincs vagy alig) J6, illetve fordítva
|
kicsi, mert
mozaikosan előforduló, hasonló jellegű élőhelyek
|
Csak terepi ismeretek
alapján javítható
|
|
Törmelékes vagy köves
talajú, elegyes üde erdő, aljnövényzetében nagyobb mennyiségű nitrofil növénnyel, ha nem meredek, sziklás, kőfolyásos
oldalban, hanem tetőn van (tetőerdő, LY4) besorolása törmeléklejtő-erdőnek
(LY2)
|
közepes, mert a
fajösszetétel hasonló (bár nem azonos), de a termőhely jelentősen eltérő
|
Domborzat, illetve
terepismeret alapján javítható. Részben ezt megkönnyítendő kérünk rövid
leírást hatszögenként az LY4 kategóriáról
|
|
Tetőn lévő magas kőris
uralta vagy kevés bükköt tartalmazó vagy bükk nélküli állományok bükkösként
K5, keményfás jellegtelen erdőként RC vagy tetőerdőként LY4 való besorolása
|
kicsi, mert igen
nehezen megítélhető problémakör
|
Terepismerettel, terepi
ellenőrzéssel is csak közepesen vagy nehezen javítható
|
|
Szurdokerdők LY1 és
törmeléklejtő-erdők LY2 összetévesztése
|
kicsi, mert
hasonló élőhelyek
|
Ha táji szinten
hiányzik az LY1, akkor könnyen javítható a táj ismerete alapján, ha elvileg mindkettő
előfordulhat, akkor csak terepi ismeretek alapján javítható
|
|
Kisebb foltokban köves
talajú elegyes vagy elegyetlen hegyvidéki erdők (K, L) törmeléklejtő-erdőként
(LY2), illetve sziklaerdőként (LY3, LY4) való besorolása
|
súlyos hiba, a
törmelékes, sziklás erdők termőhelyük miatt eléggé más élőhelyet jelentenek,
ez többnyire fajkészketükben is megmutatkozik – így
pedig speciális élőhely jelenik meg ott, ahol nincsenek meg a termőhelyi
feltételek
|
Megfelelő terepismeret
alapján többnyire elég jól javítható.
|
|
Folyómenti
bokorfüzesek (J3) és Fűzlápok, lápcserjések (J1a) összetévesztése
|
súlyos hiba,
mert egy mozgóvízi, folyómenti ártéri élőhelyet
kever egy lápival
|
folyóktól távol könnyű,
folyókhoz közelebb nehezebb javítani
|
|
Fűzlápok (J1a) üde cserjésekbe (P2a-ba) való sorolása
|
súlyos hiba, mert
elveszik a vegetációtípus-besorolás
|
tájismerettel részben javítható
|
|
Apró kiszáradó vagy természetes fűzlápok körül nagy kiterjedésű -
rétre települt - üde cserjések összevonása J1a-val
|
közepes hiba, mert
eltérő a fajkészlet, az eredet, az értékesség stb.
|
csak helyismerettel javítható
|
|
Vízzel már sohasem borított Keményfás ligeterdők (J6)
összetévesztése Alföldi, zárt kocsányos tölgyesekkel (L5)
|
kicsi hiba, főleg
a száraz keményfás ligeterdők esetében, mert sok az átmeneti állomány, az
adatbázisban gondot alig okoznak ezen hibák
|
csak helyismerettel
javítható
|
|
degradált löszsztyeppek
(H5a) Jellegtelen száraz gyepek (OC) kategóriába való sorolása
|
közepes vagy kicsi
hiba, mert közeli lehet a fajkészletük
|
nehezen javíthatók
|
|
degradált löszsztyeppek (H5a) cickórós pusztába (F1a-ba) való
sorolása
(vagy fordítva)
|
közepes hiba, nem
elsősorban a fajkészlet hasonlósága, hanem eltérő eredetük, eltérő vegetációdinamikájuk
miatt
|
nehezen javíthatók
|
|
jobb sztyepprétet is tartalmazó hatszögben csak OC kategóriát adni
|
súlyos-közepes hiba,
mert a természetes növényzeti örökségbe tartozó vegetációt nem tipizálta,
pedig lehetett volna
|
a környező hatszögek és a táj ismerete alapján olykor javítható
|
|
jobb sztyepprétet is tartalmazó hatszögben H5a és OC kategóriát
egyaránt használni
|
nem hiba vagy kis
hiba, mert nyilván a természetesség megadásával dokumentálta a gyepek
degradáltságát
|
nem kell javítani
|
|
jobb sztyepprétet is tartalmazó hatszögben csak H5a kategóriát
használni
|
nem hiba vagy kis
hiba, mert nyilván r-es természetességi kategóriát használva
dokumentálta a gyepek degradáltságát
|
nem kell javítani
|
|
a fenti három eset egyéb erősen degradált vegetációtípusok esetében
|
súlyos-közepes hiba
vagy nem hiba
|
a javítás lehetőségei vegetációtípus- és tájfüggőek
|
|
láposodó
morotva láperdejét (pl. faalakú
füzek alatt lápi fajok) J2 helyett Fűz-nyár ártéri erdőnek (J4)
tipizálni
|
a hullámtéri és a lápos
mélyedések puhafásainak összekeverése súlyos hiba, mert igen eltérő a
termőhelyük
|
a J2 és J4 hullámtérfedvénnyel jelentős
részben szétválasztható
(a láposodó nehezebben)
|
|
ritkásabb, de árvízzel rendszeresen és hosszan tartóan elöntött ártéri
fűz-nyár ligeterdőt J4 helyett egyszerűen Puhafás pionír és jellegtelen
erdőnek (RB vagy RA) tipizálni
|
kicsi hiba, mert
gyakran hasonló a fajkészletük
|
hullámtérfedvénnyel
részben szétválasztható
|
|
csillárkamoszatos
hínárt akkor Szikes hínárba (A5) sorolni, ha a víz nem szikes (A23 helyett)
|
súlyos hiba,
mert egy elég ritka élőhelybe sorol egy sokkal gyakoribbat
|
a szikes tavak esetében
könnyen javítható, a szikes, illetve nem szikes mocsarak esetében nehezen,
mert nincs hozzájuk fedvény
|
|
nádasodó
mocsár- vagy láprétet, nádasodó magassásost
B1a-ba sorolni
|
ha már teljesen elnádasodott, akkor tkp. nem
hiba
ha jelentősen el van nádasodva, akkor kicsi hiba
ha még csak kicsit nádasodik (<20%), akkor közepes vagy nagy
hiba
|
csak tájismerettel javítható
|
|
vastag avarszintű, de
nem tőzegesedő nádast B1b-be (Tőzeges nádasok)
sorolni
|
kicsi hiba, mert
széles az átmeneti zóna a tőzeges és a nem tőzeges nádasok között, a
tőzegképződés gyakran nem/nehezen detektálható
|
nehezen javítható
|
|
édesvízben álló zsióka B6-ba való sorolása (Zsiókás
és sziki kákás szikes mocsarak)
|
jelentős hiba,
mert nagy a termőhelyi különbség (eltérnek a kísérőfajok is)
|
dominálóan szikes tájban
nehéz javítani, nem szikes tájban könnyű
|
|
nem lápi (hanem pl. ártéri vagy sziki) zsombékoló
sásost B4-be sorolni
|
nagy hiba, mert
egészen más a termőhely, a fajkészlet stb.
|
tájtól függően igen könnyen vagy csak nehezen javítható
|
|
vizenyős Molinia – sok D2 helyett D1-be való sorolása (Láprétek – Caricion davallianae)
|
durva hiba, mert
egészen más a termőhely, más a fajkészlet, és főleg azért, mert egy ritkább
élőhelyet téveszt egy sokkal gyakoribbal
|
jó tájismerettel részben
javítható (ha tudjuk, hogy nem lehet D1 az adott tájban)
|
|
láprétet D34-be sorolni
|
nagy hiba, kivéve
az átmeneti állományokat
|
tájtól függően könnyen vagy nehezebben javítható
|
|
F1a ésF1b átmeneti állományainak besorolása
|
„tévesztés” esetén kis hiba, mert igen hasonló az átmeneti
állományok fajkészlete
|
nem javítható
|
|
D34 és F2 átmeneti állományainak besorolása
|
„tévesztés” esetén kis hiba, mert igen hasonló az átmeneti
állományok fajkészlete
|
nem javítható
|
|
egy kaszált, de nem E1 fajkészletű rétet E1-be tenni pusztán a
kaszálás ténye, illetve a franciaperje gyakran vetett állományának jelenléte
miatt
|
súlyos hiba, mert
élőhelyeket (és fogalmakat) kever össze
|
tájtól függően javítható
|
|
kevés ürmöt tartalmazó,
nem jellegzetesen cickórós szikes gyepek besorolása nehéz (F1a vagy F1b?)
|
kicsi hibát okoz,
mert széles az átmeneti zóna, igen hasonlóak az állományok (típusos F1a és
F1b összetévesztése viszont nagy hiba)
|
nehezen javítható, mert
valóban széles az átmenet a két kategória között (a műholdfelvételen látható,
pl. övzátonyos tájmintázat gyakran segíthet)
|
|
homokos-löszön vagy
löszös-homokon lévő sztyepprétek besorolása nehéz (H5a vagy H5b?)
|
kicsi hibát
okoz, mert hasonló a fajkészlet
|
geológiai térképek
segítségével részben javíthatók
|
|
homokon lévő, nem teljesen jellegtelen telepített nyáras RB helyett M4-be vagy M5-be való sorolása (ha
jellegtelen ültetvény lenne, nem gyűjtenénk)
|
ha természetesebb állapotú, idősebb erdőről van szó akkor nem hiba,
amúgy kis hiba
|
nehezen javítható
|
|
|
|
|
|
ha valaki dokumentálja az O15 és S6 foltokat
|
tkp. nem
hiba, de ezeket nem gyűjtjük, amióta van a hatszöges sorban inváziós
becslés
|
nem kell javítani
|
|
karakteradó fajokat tartalmazó legelők, gátoldalak, parlagok OB, OC-be való sorolása
|
közepes hiba, mert
elveszítjük, hogy milyen típusú gyep degradált foltjairól van szó
|
tájismerettel részben javítható
|
|
holtág-parton álló 5 idős kocsányos tölgyfa J6-ba való besorolása (RA
helyett)
|
közepes hiba,
különösen, ha a fák alatt nincs erdei cserje- és gyepszint (ha van, akkor kicsi)
|
műholdfelvétellel gyakran könnyen javítható
|
|
nem domináns, illetve nem 10% feletti OA, OB, OC, RA, RB, RC, RD foltok
dokumentálása
|
nem hiba, de
felesleges
|
nem kell javítani
|
|
erdős tájban (30%-nál több erdő) akkor felírni a P2a/b-t, ha 5%-nál
kevesebbet borít, és amúgy nincs különösebb jelentősége (pl. nem
természetesebb a többi fásnál)
|
tkp. nem hiba,
de felesleges
|
nem kell javítani
|
|
nem elolvasni az új Á-NÉR-kategória leírását,
használati módját (BA)
|
nagy hiba, és sok
felesleges munkát okoz a térképezőnek
|
utólag ki kell javítania
|
|
két Á-NÉR-kódot írni egy sorba, mondván
átmeneti a folt
|
általában közepes hiba, mert nem tudjuk, hogy melyik szerint
írjuk át az adatbázisba
|
utólag ki kell javítania
|
|
|
|
Csak egyszer elolvasni ezt az
összeállítást!
|
A hiba mértéke az olvasás alaposságától
függ!
|
|
|
|
|