Készítette: Bartha Sándor és Molnár Zsolt speciálisan a MÉTA-program számára
Lektorálták: a térségfelelősök és a térképezők
2002. szeptember – 2003. március
A vastagon szedett adatokat kötelező begyűjteni. A vékonyan szedettek fakultatívak. Aki a gyepek dinamikai felmérése kapcsán további részleteket szeretne megtudni, forduljon Bartha Sándorhoz (sanyibotanika.hu) és Molnár Zsolthoz!
V.1. A MÉTA gyepdinamikai adatlapja 3.3 [pdf]
Tipizálás, általános jellemzés
Zavarás (bolygatás, diszturbáció)
Amelyik kvadrátban van gyep, ott kötelező egy darab gyepdinamikai adatlapot készíteni, kivéve:
– ha a kvadrát gyepben szegény (a hatszögek kevesebb mint tizede) tartalmaz gyepet, akkor csak minden második olyan kvadrátban, amelyikben van gyep;
– ha a kvadrát 1.5 munkanapnál kisebb munkaidejű, ott minden második olyan kvadrátban, amelyikben van gyep;
– tört kvadrátoknál csak a 1.5 munkanapnál nagyobb munkaidejűekben.
A gyep definíciója jelen esetben = olyan 1.5 méternél nem magasabb lágyszárú növényzettel borított terület, ahol 30%-nál kisebb a cserjék és fák borítása. Felmérjük a száraz és üde gyepeket, a sásosokat, sziklafalakat, de nem mérjük fel a műgyepeket, a nádasokat, hínarasokat.
A későbbi országos és térségi kiértékelés szempontjából alapvető, hogy a felmérendő 50*50 méteres gyepterületet véletlenszerűen válasszuk ki, azaz nem szabad figyelembe venni semmiféle termőhelyi, cönológiai, természetességi szempontot!
Kivétel: ha van a kvadrátban olyan gyepfolt, amelyet régebbről ismerünk, azt is választhatjuk!
A kijelölés módja: a kvadrát közepén lévő E5-ös számú hatszög közepéhez legközelebbi - a MÉTA térképezés során amúgy is felkeresett - gyepfoltban kell kijelölni az egynegyed hektárnyi (50*50 méteres) területet, lehetőleg a gyepfolt közepén, nem a legszélén, lehetőleg négyzet vagy kör alakú mintavételi területtel.
Nem cél, hogy a kijelölt hektárnyi terület reprezentálja a kvadrátot (csak igen ritkán fogja, a 30-200 mintaterület viszont jól fogja jellemezni az adott nagyobb tájat). Ha a hatszögben nincs gyep, akkor az óramutató járásával megegyező irányban (északról indulva) kell a szomszédos hatszögekben gyepet találni. A felmérendő gyepfoltot lehetőleg a műholdfelvétel alapján keressük ki, így a szubjektív választás esélye kisebb.
Bejelölés: A műholdfelvételen és a Gauss-Krüger térképen egyaránt be kell jelölni a felmért területet egy kis négyzetet rajzolva.
A negyedhektárnyi területet egy vonal mentén kell kanyargósan körbejárni.
Bejárási idő átlagosan 5-10 perc.
Választásos bekarikázás (egy vagy több esetet bekarikázva) vagy pedig a pontozott helyekre szöveg, szám beírása.
Kvadrátszám: be kell írni!
Hatszög száma: be kell írni, mert gyakran nem az E5-ösbe fog esni a felmért gyepfolt.
Felmérő neve: be kell írni!
Időpont: nap pontossággal írjuk fel!
1. A gyepfolt ismertsége: először láttam vagy pedig mely évtől, mely évig, hány alkalommal (pl. 1, 2, 4, 8, 16, … 50, … 800)
2a. Mozaikos-e a folt: csak a feltűnő, látható mozaikosság számít, alig = 2-3 folt, közepesen = 4-10 folt, nagyon = 11 folt felett.
2b. Típusos-e a folt, típusos foltokból áll-e a mozaik (azaz a foltok egyértelműen hozzárendelhetők egy Á-NÉR-kategóriához vagy egy növénytársuláshoz) vagy pedig átmeneti jellegű a folt, illetve átmeneti jellegű foltokból áll a mozaik - a megfelelőt (vagy mindkettőt) kell bekarikázni. A társulás saját belső heterogenitása: a saját fajok helyi felszaporodása. Saját faj: az élőhely természetes körülmények között jellemző fajai. Átmeneti az élőhely, ha az ismert/leírt vegetációs nódumok (növénytársulások vagy Á-NÉR!) közül kettő vagy több között helyezkedik el, azaz azok „hibridje”.
3. Mozaikosság oka: a látható jelek (fajkészlet, mintázat, fiziognómia), a táj ismerete, más foltokkal való összehasonlítás segíti a döntést. Több is megadható! Ha egyéb, akkor beírandó! Belső dinamika esetén jellemzően a közösség saját domináns és szubdomináns fajai mozaikolnak.
4. A mozaikosság fajtái: egy vagy több bekarikázandó!
5. Vertikális szerkezet: a 33%-osnál nagyobb eltérés számít.
6a. Domináns fajok: egy vagy több bekarikázandó!
6b. Domináns fajok: egy vagy több bekarikázandó, a 20%-nál nagyobb borítású fajokat fel kell sorolni.
7. Karakteradó fajok: azokat a fajokat írjuk be (a legfontosabb négyet), amelyek a folt jellegét leginkább meghatározzák (cönológiailag szűk elterjedésűek, termőhelyjelzők, karakterfajok stb.).
8. Potenciális vegetáció: legalább Á-NÉR kategóriával kell megadni (a MÉTA kitöltési útmutatóban megadott módon kikövetkeztetve), fakultatívan tovább pontosítható. Szükség esetén több Á-NÉR is megadható.
9a. Aktuális vegetációtípus besorolások: Á-NÉR kategóriával (vagy több kategória megadásával) kell tipizálni a gyepfoltot. Besorolási probléma: írjuk le, hogy mi nehezítette a besorolást, a névadást. Ha nincs besorolási problémánk, akkor beírandó: "nincs".
9b. Szüntaxonómiai: meg kell adni a folt (illetve mozaik) növénytársulástani besorolását is (egy vagy több névvel). Társulás és társulássorozat neve is megadható. Ha nem adható korrekt cönológiai név (mert nincs leírva ilyen cönotaxon), akkor beírandó: „nem adható”. Ha valószínűleg adható neki név, de a térképező ismeretanyaga nem elég ehhez, akkor beírandó: „nem tudom megadni”.
Ha nincs besorolási problémánk, akkor beírandó: „nincs”.
10. Egyedi jellemzés: a vegetációt szabad szöveges módon is meg kell nevezni (pl. cserjésedő erodált sztyepprét; igen mozaikos, legeltetett szikpadkás; fiatal réties parlag faluszélen).
11. Természetesség: A módosított Németh–Seregélyes-féle skálát kell használni (lásd ÉIÚ). Kitettség: égtájat vagy égtájakat kell megadni, ha sík: akkor „nincs”. Lejtés mértéke: fokban, illetve foktartományban kell megadni, becslés alapján.
A teljes gyepfolt mérete: a mintaterületet befoglaló, hozzá hasonló jellegű folt méretét a műholdfelvétel és a térkép alapján becsüljük.
(a mintaterületet körbevevő 200 méterre vonatkozik)
12. Táji környezet: egy vagy több bekarikázandó!
13. Táji környezet barátságossága: a MÉTA kitöltési útmutató az irányadó.
14. A kérdést töröltük.
A zavarás: azon folyamatok összefoglaló neve, amelyek során a növényzet egy része vagy teljes egésze megsemmisül, ezáltal szabad, üres földfelszínek, "nyílások" jönnek létre. A zavarásnak (az ökológiai diszturbációnak) kulcsszerepe van a növényközösségek megújulási és degradációs folyamataiban egyaránt. Az üres felszínekre egyes (erre preadaptált) populációknak a betelepedése válik lehetővé. Ezek lehetnek a közösség törzsfajai, de zavarástűrők, gyomok is. A növényzet szempontjából zavarásnak, bolygatásnak tekintik, ha állatok megeszik a növény egy részét, ha a rosszra változó abiotikus tényezők miatt (pl. pangó víz, aszály) elpusztul az egyed egy része vagy a teljes egyed. Nem tekintjük zavarásnak a kompetíció miatti pusztulást (pl. alászorult faegyedek), illetve jelen esetben a klímarégiónkon belül teljesen általános, ezért külön meg nem említett zavarást, az évszakok váltakozását, az átlagos időjárást sem (esik az eső, télen fagy; de a kiugróan heves nyári záport, a belvizet már igen).
Megkülönböztetünk fenntartó és romboló hatású diszturbációt. Előbbi inkább a közösség megújulási folyamataiban játszik szerepet, utóbbi inkább pusztulásához, degradálódásához vezet. Fontos: nem minden természetes diszturbáció fenntartó (pl. a földcsuszamlás, lávaömlés nem) és nem minden emberi diszturbáció romboló hatású (pl. az extenzív legeltetés és kaszálás nem).
A természetvédelem egyik legfontosabb feladata a fenntartó és a romboló zavarások helyspecifikus megismerése és célirányos befolyásolása, mert kiderült, hogy bizonyos fajösszetétel megmaradásához, bizonyos fajok helyi túléléséhez, bizonyos fiziognómia és mintázat meglétéhez, a biodiverzitás fennmaradásához megfelelő mértékű zavarásra van szükség.
15. Erózió és felhalmozódás: a megfelelőt karikázzuk be!
16. Avar: az összes avar és a csupasz felszín kötelezően megbecsülendő, a többi fakultatív. Avar: a növények fekvő, lehajló vagy álló elszáradt levélzete, szára, virága. Csenkeszeknél pl. az élő levélzet alatti elhalt levelek, magasabb növényeknél az elszáradt kóró is ide számít. Mindenképpen hajtogassuk szét a zöld levélzetet, és vizsgáljuk meg, hogy a földfelszínt mennyi avar borítja!
17. Természetes zavarás: egy vagy több bekarikázandó! Ha egyéb is van, akkor beírandó!
18. Emberi zavarás: egy vagy több bekarikázandó! Ha egyéb is van, akkor beírandó!
19a és b. A zavarás jellege: adjuk meg a zavarás (diszturbáció) jellemző eredetét, illetve hatását.
20. Dinamikai állapot: a látható jelek (fajkészlet, mintázat, fiziognómia), a táj ismerete, más foltokkal való összehasonlítás segíti a döntést.
21a. Korábbi típusok: Á-NÉR-kóddal ÉS szükség szerint szabad fogalmazásban - a látható jelek (fajkészlet, mintázat, fiziognómia), a táj ismerete, más foltokkal való összehasonlítás segíti a döntést a korábban feltehetően meglévő vegetációtípusokról.
21b. Jövőbeli típusok I.: Á-NÉR-kóddal ÉS szükség szerint szabad fogalmazásban - a látható jelek (fajkészlet, mintázat, fiziognómia), a táj ismerete, más foltokkal való összehasonlítás segíti a döntést a jövőben várhatóan kialakuló vegetációtípusokról - ebben az esetben a jelenleg zajló folyamatokat (pl. cserjésedés, kiszáradás, regenerálódás) vegyük figyelembe (prognózis, előrejelzés, extrapolálás)
21c. Jövőbeli típusok II.: Á-NÉR-kóddal ÉS szükség szerint szabad fogalmazásban - a látható jelek (fajkészlet, mintázat, fiziognómia), a táj ismerete, más foltokkal való összehasonlítás segíti a döntést a jövőben várhatóan kialakuló vegetációtípusokról - ebben az esetben az emberi tényezőt, a változó társadalmat, a változó értékrendet is számítsuk bele (pl. beszántás, beépítés) (jóslás).
Példák 21a/b-hez: 1. példa: korábban D1, D2 és H5 volt, jövőben D2, RA, O15, illetve emberrel számolva: D2 és szántó várható. Azaz be kell írni a mostanit is, ha ez lehetett korábban is, és akkor is, ha ez várható a jövőben is.
2. példa: korábban: J6, jövőben: D34, illetve emberrel számolva: OB, OC, szántó, esetleg település
22. Tájhasználat: a látható jelek (fajkészlet, mintázat, fiziognómia), a táj ismerete, más foltokkal való összehasonlítás segíti a döntést.
23. Parlag: a látható jelekből (fajkészlet, mintázat, fiziognómia), a táj ismeretéből, más foltokkal való összehasonlítás alapján döntsük el.
24. Ősgyep: ősgyep az a folt, amely feltehetően 500-1000 évvel ezelőtt is hasonló vegetációtípusú volt, és közben feltehetően nem volt megszántva.
Megjegyzés:
szabad megjegyzés.