Írásaink

Nyomtatóbarát változatPDF version

ERDŐK ÉS CSERJÉSEK TERMÉSZETESSÉGÉNEK MÉRÉSE - EGY ÚJ TEREPI ESZKÖZ A KÖRNYEZETI NEVELÉSBEN

Napjainkban a táj gyors átalakulásának lehetünk tanúi. Leginkább a tájhasználat felhagyása okoz nagy változásokat, melynek következtében Európa számos országában nagymértékű cserjésedés és erdősödés kezdődött meg a korábban használat alatt álló, főként legeltetett és kaszált gyepterületeken. A gyepgazdálkodás hiánya magával vonja a tájidegen fajok gyorsabb terjedését is. Mindezek a folyamatok jelentős biodiverzitás csökkenést okoznak.
Eközben egyre kevesebben gazdálkodnak a tájban, egyre kevesebben járnak gyalog vagy biciklivel a településeken kívül. Mivel a használaton kívül álló, elgazosodó, becserjésedő táj nem hasonlít már a régire, egyre kevésbé járható és használható, az emberek fokozatosan elidegenednek az őket körülvevő tájtól.

A környezeti nevelés fontos feladata többek között a ritka vagy érdekes őshonos növény- és állatfajok megismertetése, és a figyelem ráirányítása a tipikus természeti jelenségekre, a múltbeli tájhasználatra és elmaradásának következményeire, illetve a klímaváltozásra és a tájidegen fajok terjedésére. Emellett szükség van az olyan új környezeti nevelési eszközök kifejlesztésére is, melyek felhívják a figyelmet az élővilág állapotának, így sokféleségének, természetességének vagy degradáltságának kérdésére is.

Megjelent: Biró M. (2012): Erdők és cserjések természetességének mérése – egy új terepi eszköz a környezeti nevelésben. In: Kováts-Németh Mária (szerk): Együtt a környezetért. Palatia Nyomda és Kiadó, ISBN: 978-963-7692-35-2

A teljes írás itt olvasható PDF

A természetesség-mérő innen érhető el: http://novenyzetiterkep.hu/termeszetessegmero

A HELYI ÉS A HAGYOMÁNYOS ÖKOLÓGIAI TUDÁS LEHETSÉGES SZEREPE A BIOLÓGIA ÉS A FÖLDRAJZ TANÍTÁSÁBAN

Mit tartalmaz a hagyományos ökológiai tudás? A vadon élő és a háziasított növények és állatok nevei, szükségleteik, hasznosíthatóságuk (pl. gyógynövények gyógyhatása), a táj talajtípusai, termőképességük, a természetes és az emberformálta élőhelyek, vegetációtípusok neve, dinamikája, kezelhetősége (pl. a legelés hatása), a táj múltja, várható jövője stb.

A hagyományos ökológiai tudás érvényessége: A hagyományos ökológiai tudás egy olyan ismeretrendszert nyújt, amelynek segítségével a különböző tájak népessége az adott táji környezetben sok évszázadon keresztül fenn tudott maradni, szinte kizárólag a helyi erőforrások használatával. A fenntarthatóság eléréséhez jelenleg is erre, azaz a helyi környezettel jól együttműködő, elsősorban helyi erőforrásokra építő, azokat fenntartható módon használó gazdálkodásra van szükség. A sok szempontból mélyebb, részleteiben pontosabb tudományos tudás összességében egy nem fenntartható világot eredményezett. Ennek fő oka, hogy technikánk gyorsabban fejlődik, mint az azt kordában tartani képes bölcsességünk, ezért beszélnek kulturális devolúcióról, azaz kulturális visszafejlődésről. Nyugat-Kanada indián őslakossága szerint, „a fehér embernek csak válaszai vannak, és nem tud hallgatni a természetre”, míg a lappok szerint „oly sok tabut törtünk meg, hogy a természet már nem bízik bennünk”.

Megjelent: Molnár Zs. (2010): A helyi, úgynevezett népi ökológiai tudás lehetséges szerepe a biológiatanításban. Mester és Tanítvány 28:57-63.

A teljes írás itt olvasható PDF

TERMÉSZETESSÉG-MÉRŐ A BÚVÁRBAN

A tavalyi év során megjelent írásunk a Természetbúvár 66/3. számában (2011/3. sz. 42-43.oldal) a MÉTA Mindenki-Természetesség-mérőjéről

Fontosnak tartjuk, hogy a Természetesség-mérő eljusson minél több iskolába és környezeti nevelőhöz, valamint a természetet kedvelő nem biológus érdeklődők is kipróbálhassák. Hogy a mérő jó működéséről megbizonyosodjunk, az ország számos pontján végeztünk teszteléseket. Először több, mint 200 helyszínen vizsgáltuk meg az adatlapokat botanikus szemmel.

Ezután a tesztelésbe bevontunk diákokat és felnőtteket is (környezeti nevelőket, botanikát vagy tájismeretet tanult és nem tanult felnőtteket). A több mint egy évig tartó izgalmas munka során az adatlapokon folyamatosan korrekciókat végeztünk, miközben a honlapunkon található teszt-verziót folyamatosan frissítettük.

Több mint 1000 adatlap készült el a különböző helyszíneken úgy, hogy kisebb-nagyobb csoportok párhuzamosan végeztek adatlapkitöltést. A diákok biológia szakkörökön, erdei iskolákban, nyári táborozások közben ismerkedtek a módszerrel, miközben sokan közülük megtanulták felismerni környezetünk értékes részeit, megkülönböztetni a természetközeli növényzetet a mesterséges, vagy különböző mértékben átalakított részletektől.

Az azonos helyszíneken kitöltött párhuzamos mintákat statisztikai módszerekkel elemezzük ki, miközben vizsgáljuk, hogy a különböző kérdéstípusok megválaszolása mennyire volt egyszerű, vagy ha nehézségekbe ütközött, ennek mi volt az oka. A tudományos munka is nagyrészt eredeti célunkat - a természetesség fogalmának egyszerű megértését, megérthetőségét - szolgálja.

Az eszköz jó működéséhez nagyon fontos nekünk, hogy visszajelzéseket is kapjunk. Ezért várjuk minden olyan pedagógus jelentkezését, aki szeretne diákokkal való csoportos teszteléseket végezni foglalkozásain. Várjuk továbbá a visszajelzéseket azoktól is, akik terepen kipróbálták a MÉTA Mindenki Természetesség-mérőjét. Diák, pedagógus, botanikus és nem szakmabeli érdeklődők véleményét vagy kérdéseit az eddigiekhez hasonlóan szívesen fogadjuk (a letölthető természetesség mérőn található e-mailcímen írhatnak nekünk)

A természetesség-mérő innen érhető el: http://novenyzetiterkep.hu/termeszetessegmero

Az évente kétszer megrendezett MÉTA-túrákhoz TÚRAVEZETŐ FÜZETEKET is készítünk. A füzetben összegyűjtött térképek és tanulmányok célja, hogy segítsék mélyebben megismerni az egyes terepi helyszíneket és azok történelmi, történeti, tájhasználati és néprajzi vonatkozásait, valamint botanikus társaink kellemesen sokféle szemléletét. Ezen az oldalon néhány érdekes íráson keresztül betekinthetsz a füzetek tartalmába, megnézheted az eddigi túrafüzetek tartalomjegyzékét és a MÉTA túrák programját is.

VÁLOGATÁS AZ ELSŐ TIZENHÁROM MÉTA-TÚRAFÜZETBŐL (2003-2009):

Sümegi Pál, Törőcsik Tünde: Magyarország növényzetének története (PDF)
Botta-Dukát Zoltán: Gondolatok a modern hazai cönológiáról (A múlt tanulságai és a jelen feladatai)(PDF)
Lájer Konrád:A növényzetre vonatkozó új ismeretek lehetősége és jelentése korunkban (PDF)
Hangay Oktáv: Erőszakolt floravidék (részletek) (PDF)
Balogh Lajos: Özönnövény (PDF)
Kenéz Árpád: Régészeti növénytan (PDF)
Bartha Sándor:A természetvédelmi kezeléseket megalapozó vegetációkutatásokról (PDF)
Babai Dániel: Néprajz és botanika (PDF)
Biró Marianna: A Székelykapu (PDF)
Agócs Gergely: A társadalmi dimenziók és a hagyomány megkerülhetetlensége (PDF)
Molnár Csaba: Gondolatok az Eurázsiai mesékről (Hogyan hat a táj az emberre és az ember a tájra) (PDF)
Török Tibor: Az ember evolúciója a kisközösségektől a birodalmakig (PDF)
Varga Anna: A székelyföldi falurendtartásokról (PDF)
Varga Anna:Legeltetési rendtartás (Homoródkarácsonyfalva falugyűlése) (PDF)
Varga Anna: Vázlat az erdei legeltetésről PDF
Szabó Péter: Hagyományos erdőgazdálkodás a Kárpát-medencében (PDF)
Kertész István: A hagyományos gazdálkodás ritmusa (PDF)
Molnár Géza: Ember és természet - természet és ember PDF
Botta-Dukát Zoltán: A III. MÉTA-túrán körbejárt borosflaska eredeti szövege (PDF)
Bauer Norbert: Bo(r)tanikai kirándulás a Badacsonyon (PDF)
Bölöni János: A fafajösszetétel változatossága a dolomit hegyeken (PDF)
Bölöni János (szerk.): Példák a mészkedvelő, a cseres-kocsánytalan és a gyertyános-kocsánytalan tölgyesek állandó (III-V konstanciájú) fajaira, cönológiai tabellák alapján (PDF)
Dávid János: Az Észak-Zselic nyugati felének természeti képe (PDF)
Lelkes András, Óvári Miklós: A Vétyemi erdőrezervátum (PDF)
Szurdoki Erzsébet, Ódor Péter, Tímár Gábor, Tóth Zoltán: A Fias-tó és az azt körül vevő cseres-kocsányos tölgyesek bemutatása (PDF)
Mesterházy Attila: Nyugat-Magyarország parlagjainak fogyatkozó szürke eminenciásai (PDF)
Fekete Gábor: A Balkánon jártam (PDF)
Öllerer Kinga, Negrean Gavril (szerk.): Néra (PDF)
Öllerer Kinga, Negrean Gavril (szerk.): Herkulesfürdő (Baile Herculane) (PDF)
Hudák Katalin (szerk.): A Keleméri Mohos-tavakat ért humán hatások (PDF)
Hudák Katalin: A Galyaság (PDF)
Ortmann-né Ajkai Adrienne: Kőtenger (Gondolatok az előző MÉTA-túráról) (PDF)
Óvári Miklós: Aligvár (PDF)
Varga Zoltán: A Kaszonyi-hegy természetvédelmi terület (PDF)
Dobolyi Konstantin, Erős-Honti Julianna és Rédei Tamás: Az Odvas-hegy flórája és vegetációja (PDF)
Kun András: " Hadiállapot" a Tétényi-fennsíkon (Részletek egy 2003-ban készített kutatási jelentésből) (PDF)
Fekete Gábor: A Velencei-hegység és környékének vegetációja egykor és ma (Kutatástörténet: visszaemlékezések és szubjektív megjegyzések) (PDF)
Bölöni János: A Velencei-hegység erdeinek jelenlegi képe (PDF)
Molnár Zsolt: Gyimesi népi növénynevek és az egyes növényfajok termőhelye a tájban lakók szerint (előzetes adatok) (PDF)
Molnár Zsolt, Babai Dániel, Varga Anna, Biró Marianna:"Csak tiszta forrásból..." hagyományos ökológiai tudás a Gyimesekben (PDF)
Csathó András István: A mezsgyék természetvédelmi jelentősége a Csanádi-háton (PDF)
Csathó András István: A battonyai "Basarági-mezsgye" (PDF)
Jakab Gusztáv, Sallainé Kapocsi Judit: Az erdélyi hérics mesterséges szaporítása és csorvási élőhelyének kezelése (PDF)
Tóth Tamás: A tiszántúli "mezsgyék" ökológiai szerepéről és botanikai értékeiről (PDF)
Csathó András István: Elsődlegességre utaló fajok az Alföld löszhátain (vázlat) (PDF)
Schmotzer András: A Csörsz-árok Heves megyei szakaszának növényföldrajzi - florisztikai jellemzése (PDF)
Szabados K., Stojsic V., Peric R., Bózsa P.: Threatened steppe fragments in Backa (Vojvodina) (PDF)
Szabados K., Pil N., Stojsic V.: A Zobnatica melletti Betyár-völgy (PDF)
Csathó András István: A madarasi Marhajárás (PDF)
Csathó Anrdás István: Népi növénynevek Felső-Bácskából (PDF)
Bede Ádám: Vázlat három mindszenti halomról (PDF)
Stanisic J., Szabados K.: Titeli-fennsík Speciális Természeti Rezervátum (PDF)
Kállayné Szerényi Júlia: Az érd-százhalombattai Sánc-hegy lösznövényzet maradványai (PDF)
Ruprecht Eszter és Szabó Anna: A Kolozsvári Szénafüvek növényzetéről (PDF)
Purger Dragica: Löszterületek botanikai értékeinek feltárása a Baranyai- és a Geresdi-dombságon (PDF)
Virágh Klára, Kun András, Aszalós Réka: A Nagytarcsai- völgyrendszer, Küdői-hegy növényzetének florisztikai, cönológiai és vegetációdinamikai jellemzése PDF
Virágh Klára: A Gödöllői-dombvidék féltett természetvédelmi értékei: a fajgazdag Brachypodium pinnatum erdősztyepprétek (PDF)
Biró Marianna: A Küdői-hegy és a péceli Vár-hegy története (PDF)
Szabó Anna: Mezőségi és széki erdők PDF
Schmotzer András, Ilonczai Zoltán: Kerecsendi Erdő TT (PDF)
Kun András: Szubjektív gondolat-töredékek a 2006-os gödöllői-dombvidéki élőhely-térképezés kapcsán (PDF)
Fekete Gábor: A fülöpházi homokterület, ahogyan azt az 1970-es évektől fogva látom A fülöpházi homokterület, ahogyan azt az 1970-es évektől fogva látom (PDF)
Szigetvári Csaba: A martinkai homokpuszták és környékük változása történeti térképek és aktuális élőhely-térképezés alapján (PDF)
Beránek Áber: A Heves-Borsodi-dombság homokkő sziklagyepjeiről (PDF)
Deák József Áron: Geomorfológia-talaj-növényzet kapcsolata a Dorozsma-Majsai-homokháton (PDF)
Rév Szilvia: A réti angyalgyökér élőhelyeinek gyakorlati védelme (PDF)
Vas Mihály: A Kállósemjén-Máriapócs-Kisléta térség mocsaras, lápos élőhelyei (PDF)
Urbán Sándor: Adatok Nagykőrös erdeinek történetéhez (PDF)
Molnár Zsolt, Biró Marianna, Szollát György: A nagykőrösi homoki erdősztyepp-tölgyesek tájtörténete (PDF)
Szigetvári Csaba: A nyíregyházi Sóstói erdő (PDF)
Lesku Balázs: A Baktalórántházi-erdő (PDF)
Juhász Magdolna: A Szentai-erdő (PDF)
Molnár Zsolt: A pásztorzsoltár (PDF)
Molnár Attila: Hortobágy: Kékes, rendhagyó sziki jelenségek (PDF)
Rév Szilvia (szerk.): Szikes puszták és mocsarak rehabilitációja (LIFE-Nature program a Hortobágyi Nemzeti Parkban 2002-2005) (PDF)
Molnár Attila: Szikes puszták és mocsarak rehabilitációja (LIFE-Nature program botanikai monitoring eredményeinek összegzése) (PDF)
Molnár Zsolt: Az elsődleges szolonyec szikes puszta növénytársulásainak dinamikai kapcsolatai (PDF)
Stojnic, Nikola: Special Nature Reserve Slano Kopovo (PDF)
Lukács Sándor, Ternovác Tibor: Sóskopó (részletek) (PDF)
Öllerer Kinga, Negrean Gavril (szerk.): Temesmóra, Temesmoravica (Moravita) (PDF)
Keszei Balázs: Az Iván környéki szikesek növényzete (PDF)
Csízi István, Monori István: Gazdálkodás a Karcag környéki szikes juhlegelőkön (PDF)
Tóth Tamás: Az ártéri gazdálkodásról (PDF)
Molnár Géza: Fegyverkezési verseny, avagy a válság megoldás? (PDF)
Deme Tamás, Omacht Zoltán: A Béda-Karapancsai ártér (PDF)
Panjkovic, Biljana: "Gornje Podunavlje" Special Nature Reserve (PDF)
Kevey Balázs, Csete Sándor: Gondolatok a Dráva zátonyainak vegetációjáról (PDF)
Öllerer Kinga, Negrean Gavril (szerk.): A Néra Minideltája (Minidelta Nerei) (PDF)
Farkas József: A Hernád és környékének vegetációja (PDF)
Babai Dániel: Fejezetek a Sárvíz-völgy történetéből (PDF)
Vidéki Róbert: A Kis-Balaton növényzete és tájtörténete (PDF)
Lelkes András és Magyari Máté: Kis-Balaton (PDF)
Szabó István: A Balaton nedvesparti növényzetének változása és a meder benépesülése az aszályos évjáratokban (PDF)
Szalma Elemér: Kiskörei-tározó (Tisza-tó) makrovegetációjának változása (1965-2004) (PDF)
Szigetvári Csaba, Bártol István: Gyalogakácos rétek kezelése az Alpári-öblözetben (PDF)
Deák József Áron: Kistájak találkozásánál: Csongrád környékének természeti képe Kistájak találkozásánál: Csongrád környékének természeti képe (PDF)
Tóth Tamás: Cserebökény (PDF)
Wágner László: Táj és ember, az Ormánság világa (PDF)
Ortmanné Ajkai Adrienne: A baranyai Dráva-sík növényzete (PDF)
Kevey Balázs: A szentegáti bükkállomány társulási viszonyai (PDF)
Varga Emese: A Szentegáti-erdő múltja, a jelenlegi erdőgazdálkodás és természetvédelmi kezelés (PDF)
Molnár Zsolt, Horváth Ferenc és Botta-Dukát Zoltán: A parlagok kiterjedése, elterjedése és regenerációs potenciálja Magyarországon (PDF)
Bartha Sándor: Térképezhető-e a dinamikai állapot? (PDF)
Bartha Sándor: Miért kell a MÉTA-túrának meddőhányókra menni? (PDF)
Bartha Sándor: A parlagszukcesszió főbb vonásai. Hogyan kutassuk a parlagokat? (PDF)
Schmidt Dávid: Pannonhalmi-dombság (PDF)
Molnár Csaba: Tállya: Patócs-hegy (Hegyalja) (PDF)
Kröel-Dulay György: Bolygatást követő regeneráció homokpusztagyepekben (PDF)
Házi Judit: Somló-hegy a Nyugat-Cserhátban (PDF)
Bartha Sándor, Dancza István, Házi Judit, Horváth András, Margóczi Katalin, Molnár Csaba, Molnár Zsolt, Óvári Miklós, Purger Dragica, Schmidt Dávid: A parlagszukcesszió jellegzetességei: ismétlődés és változatosság (PDF)
Lengyel Szabolcs: Szántók gyepterületté alakítása (PDF)
Molnár Csaba: Hogyan tovább? Parlagszukcesszió a cserjések és az erdők irányába az Északi-középhegységben és lábánál (PDF)
Juhász-Nagy Pál: Természet és ember (részletek) (PDF)
Exner Tamás: Környezetvédelmi hírek 2020-ból (PDF)
Régheny Tamás, Molnár V. József: Péterek és Ábelek (PDF)

VÁLOGATÁS A XI. MÉTA-TÚRA FÜZET TARTALMÁBÓL:

Margóczi Katalin: A parlagok természetvédelmi értéke és kezelésük (PDF)
Varga Anna: Népi tudás a parlagokról, Székelyföld (PDF)
Mesterházy Attila: Nyugat-Magyarország parlagjainak fogyatkozó
szürke eminenciásai (PDF)

Türke Ildikó Judit: Ugar, parlag, tarló vagy puszta? (PDF)
Bartha Sándor és Molnár Zsolt: Hogyan ismerhetők fel terepen a parlagok? (PDF)

VÁLOGATÁS A X. MÉTA-TÚRA FÜZET TARTALMÁBÓL:

Raffai Judit, Szabados Klára (szerk): Palics Természeti Park (PDF)
Szabados Klára és mtsai.: A Bácskai-löszhátság völgyei (PDF)
Biljana Panjković: «Gornje Podunavlje» Special Nature Reserve (PDF)
Biljana Panjković: National Park “Djerdap” (Vaskapu Nemzeti Park) (PDF)
Stanisic J., Szabados K. (szerk.): A Titeli-fennsík Speciális Természeti Rezervátum (PDF)

VÁLOGATÁS A IX. MÉTA-TÚRA FÜZET TARTALMÁBÓL:

Agócs Gergely: A társadalmi dimenziók és a hagyomány megkerülhetetlensége (PDF)
Andrásfalvy Bertalan: A néphagyomány értékei napjaink kultúrájában? (PDF)
Kun András, Ruprecht Eszter, Bartha Sándor, Szabó Anna és Virágh Klára: Az Erdélyi Mezőség kincse: a gyepvegetáció egyedülálló gazdagsága (PDF)
Szabó Anna: Mezőségi és széki erdők (PDF)
Varga Anna: A székelyföldi falurendtartásokról (PDF)
Ruprecht Eszter: Szukcessziókutatás és táji léptékű dinamikai vizsgálatok az Erdélyi Mezőségen (Magyarszovát) (PDF)
Molnár Zsolt, Babai Dániel, Varga Anna és Biró Marianna: Hagyományos ökológiai tudás a Gyimesekben (PDF)

VÁLOGATÁS A VIII. MÉTA-TÚRA FÜZET TARTALMÁBÓL:

Sümegi Pál: Magyarország növényzetének története (PDF)
Tóth Tamás: Cserebökény (részletek) (PDF)
Szabó-Szöllősi Tünde: Nagyvárad régen és ma (PDF)
Sinka István: Fekete Bojtár vallomásai (részletek) (PDF)
Csathó András István: A mezsgyék természetvédelmi jelentősége a Csanádi-háton (PDF)
Deák József Áron: A Kiskunsági-löszöshát és a Kónyaszék növényzeti, tájföldrajzi adottságai (PDF)
Exner Tamás: Környezetvédelmi hírek 2020-ból (PDF)

VÁLOGATÁS A VII. MÉTA-TÚRA FÜZET TARTALMÁBÓL:

Rémiás Tibor: A hagyományos gazdálkodás ritmusa (részletek) (PDF)
Hudák Katalin (szerk): Gyepkezelés a fokozottan veszélyeztetett életközösségek megőrzése céljából a Putnoki dombság területén (PDF)
Faggyas István: Kelemér - Fejezetek a község néprajzához (részletek) (PDF)

VÁLOGATÁS A VI. MÉTA-TÚRA FÜZET TARTALMÁBÓL:

Borbás Vincze: A Balatonmellék flórájának múlt változásai és pusztulása (részlet) (PDF)
Bölöni János: Faállomány-szerkezet, fafajösszetétel és az erdőtörténet kapcsolata a Tési-fennsík déli részén (PDF)
Ortmann-né Ajkai Adrienne: Murphy törvényei Méta-felmérők részére (PDF)
Borbás Vincze: Tapolcza lápteknője (részlet) Tapolcza lápteknője (részlet) (PDF)

VÁLOGATÁS A III. MÉTA-TÚRA FÜZET TARTALMÁBÓL:

Biró Marianna: A legelőerdőktől a királyi vadászterületig: A Gödöllői-dombság rövid erdőtörténete (PDF)
Molnár Zsolt, Biró Marianna és Szollát György: A nagykőrösi homoki erdőssztyepp-tölgyesek tájtörténete (PDF)
Sztrinkó István: Hogyan befolyásolja a mészkő az alföldi láprétek növényzetét? Adatok a réti mészkőről (részletek) (PDF)
Vidra Tamás: Utazás Katymáziába! (PDF)

VÁLOGATÁS A II. MÉTA-TÚRA FÜZET TARTALMÁBÓL:

Csőre Pál: Fejezetek Magyarország erdeinek történetéből (részletek) (PDF)
Petercsák Tivadar: Az erdő szerepe a hegyközi állattartásban (részletek) (PDF)


VÁLOGATÁS AZ I. MÉTA-TÚRA FÜZET TARTALMÁBÓL:

Vida Gábor: Helyünk a Bioszférában (részlet) Helyünk a Bioszférában (részlet) (PDF)
Nagy János: Úszó gyepek, úszólápok (PDF)
Fráter Erzsébet: Botanikai útvesztő? avagy a tiszadobi Andrássy-kastély puszpáng-labirintusa (PDF)
Molnár Zsolt: A tiszadobi erdõk tájtörténeteA tiszadobi erdõk tájtörténete (PDF)
Debreczy Zsolt: Kialakulhatott-e a szárazság miatt alsó erdõhatár a Magyar Alföldön? (PDF)
Csőre Pál: A Tata-gesztesi-uradalom erdőgazdálkodása a XIX. század elején (részlet) (PDF)
Galambos István: A Fenyőfő környéki erdeifenyvesek őshonossága (PDF)
Lelkes András és Magyari Máté: A Kis-Balaton (PDF)

Kapcsolódó oldalak: