Természetközeli növényzet helyreállítása ipari környezetben (LEGO)
CÉLKITŰZÉS
Az ökológiai restauráció szakembereinek véleménye megoszlik avval kapcsolatban, hogy miképpen kell céltársulást választani. Eredetileg az ökológiai restauráció célja a degradáció előtti, ún. történelmi állapot helyreállítása volt. Jelenleg egy gyors, antropogén eredetű, korábban nem tapasztalt éghajlatváltozás időszakát éljük, és mind nagyobb az esélye a "korábbi párhuzamot nélkülöző jövőnek", ezért a történelmi állapot restaurációja nem lehet működőképes ökológiai restaurációs célunk a későbbiekben. A kellő térbeli felbontású Többrétegű Potenciális Természetközeli Vegetációmodell (Multiple Potential Natural Vegetation Model, MPNV model) ökológiailag releváns restaurációs célok sorozatát adja. Mivel az MPNV kifejezi, hogy a táj emberi behatás nélkül milyen mértékben képes egy adott természetközeli élőhely fennmaradását támogatni, lehetővé teszi a technikai korlátok és a társadalmi preferenciák mérlegelését a célok meghatározásában. Az MPNV-t a LEGO Csoport nyíregyházi gyárának környezetében végzett restauráció célélőhelyének kiválasztásához használtuk fel.
ANYAG ÉS MÓDSZER
A gyár és környéke potenciális vegetációt bemutató hatszögtérképe. A 35 ha területű hatszögek színe a legvalószínűbb vegetációtípust jelöli (valószínűségi rang ≥ 2). Az élőhelykódok a következők: G1: nyílt homokpusztagyepek, H5b: homoki sztyeprétek, L5: alföldi zárt kocsányos tölgyesek, M4: nyílt homoki tölgyesek. A sötétebb árnyalatok a zártabb élőhelyeket jelölik.
A LEGO Csoport új gyárépülete az északkelet-magyarországi Nyíregyházán található, a Nyírség (É47°57', K21°39') savanyú, szárazföldi jellegű homokdűnés területén. A restaurációs céltársulás kiválasztásához a Többrétegű Potenciális Természetközeli Vegetációmodell eredményeire támaszkodtunk. Nyolc MÉTA-hatszög érinti a gyár restaurációs területét, de a környező egységeket is hozzávéve mindösszesen 21 hatszöget vettünk figyelembe. Azon élőhelyeket (szikesek, vízhatású élőhelyek, lösz alapkőzethez kötődő élőhelyek) elhagytuk, amelyek a restaurációs területen találhatótól eltérő talajtípust igényelnek. A 21 hatszög átlagában a legvalószínűbb vegetációtípusok a következők: nyílt homokpusztagyepek, homoki sztyeprétek, alföldi zárt kocsányos tölgyesek, valamint nyílt homoki tölgyesek. Társadalmi igények és esztétikai szempontok miatt a zárt erdőket elvetettük, és a nyílt és zárt sztyeprétekkel mozaikoló nyílt sztyeperdőket választottuk. Ezen élőhelyegyüttes vizuális megjelenése jelentette az elérendő célt, így tehát a teljes fajkészlet kialakítása helyett a fiziognómia helyreállítására törekedtünk. Először a homoksztyepek alapszövetét hoztuk létre 2014–2015-ben kereskedelmi forgalomban kapható vagy kaszálással begyűjtött magok vetésével, illetve szénaterítéssel. Ebbe telepítettük a fa- és cserjecsemetéket véletlen elrendezésben, 300-3000 m2-es foltokba.
A restauráció mintájául szolgáló nyílt homoki tölgyes élőhely maradványa (Álló-hegy, fényképet készítette: Halassy M.).
EREDMÉNYEK
A magoncok a növényzet összetételében gyors változást hoztak: a restaurált terület fajösszetétele, borítottsága, fajgazdagsága és a természetes alkotófajok mennyisége a második évre a referenciaként szolgáló homoksztyepekét közelítette. A fák és cserjék túlélése fajfüggőnek mutatkozott, az előbbiek esetén legfeljebb 52, mag az utóbbiak esetén legfeljebb 73%-ot ért el. Eddig a helyreállítási helyszínek vegetációfejlesztése megerősítette a Többrétegű Potenciális Természetközeli Vegetációmodell alkalmasságát a helyreállítási cél kiválasztásánál.
Telepített nyílt homoki tölgyes a restaurációs területen (Nyíregyháza, fényképet készítette: Halassy M.).
TOVÁBBI INFORMÁCIÓ
Török Katalin és Halassy Melinda, MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet Terresztris Ökológiai Osztályának tudományos főmunkatársai.
KAPCSOLÓDÓ PUBLIKÁCIÓ
Katalin Török, Anikó Csecserits, Imelda Somodi, Anna Kövendi-Jakó, Krisztián Halász, Tamás Rédei, Melinda Halassy (2017): Restoration prioritization for industrial area applying multiple potential natural vegetation modeling. Restoration Ecology. DOI: 10.1111/rec.12584