Növényzeti örökségünk természetessége

Nyomtatóbarát változatPDF version

Az évszázados, sőt gyakran évezredes emberi tájhasználat jelentős hatást gyakorolt hazánk természetes növényzetére. Sok helyen elpusztult, más helyeken átalakult vagy eljellegtelenedett a növényzet.

Mindezidáig nem volt számszerűsíthető képünk a növényzeti örökség és általában a hazai táj érték-állapotáról.

A MÉTA program során először mértük fel a hazai növényzeti típusok természetességét, amelyet minden élőhely-állományra egy ötfokozatú skála szerint értékeltük. Magyarországon a természetesség becslésére a - 15 éves használata során bevált – ún. Németh-Seregélyes-féle skálát használjuk (NÉMETH és SEREGÉLYES 1989, MOLNÁR és mtsai 2003, MOLNÁR et al. 2007):

    • teljesen leromlott, tönkrement állapot (1-es)
    • erősen leromlott állapot (2-es)
    • közepesen leromlott állapot (3-as)
    • természetközeli állapot (4-es)
    • természetes, illetve annak tekinthető állapot (5-ös).

E rendszer nagy vonalaiban megfelel az európai hagyományoknak. A természetesség-érték az adott élőhelyfolt szerkezeti és fajkészleti jellemzőit együtt figyelembe vevő szakértői minősítés, amelynek viszonyítási szélsőségeit az élőhelytípusnak a térségünkben ismert legjobb (legtermészetesebb, legfajgazdagabb) és a legdegradáltabb, legfajszegényebb (de még típusként felismerhető) állományai jelölik ki. Ez az értékelés bizonyos fokig szubjektív, ezért az Élőhely-ismereti Útmutatóban (BÖLÖNI és mtsai 2003) minden élőhelynél, több példán keresztül magyaráztuk el, hogy milyen egy természetes, természetközeli vagy leromlott állomány. A térképezés során ezen az ötfokozatú skálán, minden MÉTA-hatszögben, minden élőhely természetességét dokumentáltuk.

Felméréseink szerint a növényzeti örökség 2%-a természetes állapotúnak tekinhető, 27%-a természetközelinek, 50%-a közepesen leromlottnak, míg 21%-a nagyon leromlottnak. Azaz az ország területének csupán 0,3%-át fedi természetesnek tekinthető növényzet, további 3,6%-án természetközeli a növényzet, 6,8%-án leromlott és további 2,9%-án nagyon leromlott.

Ha az egyes élőhelyek természetességét egymáshoz viszonyítjuk, a legtermészetesebbek között elsősorban vízi élőhelyeket találunk, valamint olyanokat, ahol szélsőséges termőhelyekhez kell a növényzetnek alkalmazkodnia: hínárnövényzet (A23, A3a), mocsarak (B2, B3, B6), szikesek (F4, F5, B6) valamennyi sziklás erdőtípus (LY1, LY2, LY3, LY4). Ebből a szempontból kivételt az üde erdők közé tartozó bükkösök (K5) jelentik. Értelemszerűen a másodlagos élőhelytípusoknak (OA, OB, OC, RA, RB, RC stb.) a legrosszabb a természetessége, de ide kerültek pl. a zárt száraz gyepek (H5a, H5b), a nyílt lösztölgyesek (M2) és egyes üde rétek (E1) is.

A magas természetességű (5, 4) foltok aránya Á-NÉR2003 élőhelykódok
66% felett A23, A3a, B1b, B2, B3, B6, F4, F5, I4, K5, LY1, LY2, LY3, LY4, M7
50-66% A1, A5, B4, B5, D1, D2, F1a, F2, G2, G3, H1, J1a, J3, J6, L1, L4a, L4b, M1, M4, M5, M6, M8, N13
33-50% B1a, D34, D6, E2, E34, F1b, F3, G1, H2, H3a, H4, J2, J4, J5, K1a, K2, K7a, K7b, L2a, L2b, L2x, L5, M3, N2, P45
25-33% D5, E1, H5b, I1, I2, M2, P7
25% alatt BA, H5a, OA, OB, OC, P2a, P2b, RA, RB, RC

Hasonlóságuk alapján összevont élőhely-csoportoknál azt látjuk, hogy a lágyszárúak uralta csoportok között a vízi növényzet, a megmaradt kevés hazai lápi jellegű élőhely és a szikesek a legtermészetesebbek. Legrosszabb állapotban a kaszálható üde rétek és a sztyeppek vannak, de nem sokkal jobb a nedves rétek és magaskórósok természetessége sem. A cserjések között kiemelkedően jó állaptúak a természetes eredetű száraz cserjések, de viszonylag jónak tekinthetők a nedves cserjések is. A zavarások után spontán kialakuló pionír cserjéseink a legrosszabb állapotúak. Az erdők között a sziklás erdők, a mészkedvelő (molyhos tölgyes) erdők és a bükkösök bizonyultak a legjobbnak a MÉTA felmérés alapján. A legkevésbé természetes az állapota az erdősszytepp zárt és nyílt tölgyeseinek, valamint a cseres-tölgyeseknek.

Élőhelycsoportok Á-NÉR2003 élőhelykódok A természetességi kategóriák területaránya (%)
fátlan vegetáció-tipusok 2-es 3-as 4-es 5-ös 4-5
hínár növényzet A1, A23, A3a, A5 4 28 33 35 68
lápok, láprétek D1, D2, B4, B1b 8 30 51 11 62
szikesek F1a, F1b, F2, F3, F4, F5, B6 6 38 46 11 57
mocsarak B1a, B2, B3 7 43 42 8 50
sziklagyepek G2, G3, H1, H2, I4 3 50 43 4 47
nyílt homoki gyepek G1 18 37 35 10 45
mocsárrétek, magassásosok B5, D34 10 50 35 5 40
magaskórósok D5, D6 12 51 35 1 37
mezofil rétek E1, E2, E34 10 62 28 1 29
sztyeppek H3a, H4, H5a, H5b 16 58 25 2 27
cserjések 2-es 3-as 4-es 5-ös 4-5
száraz cserjések M6, M7, M8 3 29 38 31 69
üde és vizes cserjések J1a, J3 5 38 45 12 57
pionír cserjések P2a, P2b 16 67 15 1 17
erdők 2-es 3-as 4-es 5-ös 4-5
sziklás erdők LY1, LY2, LY3, LY4 2 18 72 9 81
bükkösök K5 1 24 73 2 75
mészkedvelő erdők L1, M1 2 33 60 4 64
mészkerülő erdők L4a, L4b, K7a, K7b 3 43 50 4 53
fenyvesek N13, N2 1 49 45 4 50
láperdők J2 6 44 45 4 50
gyertyános-tölgyesek K1a, K2 4 47 47 1 49
ártéri erdők J4, J5, J6 4 49 43 4 47
sztyepperdők L2x, L5, M2, M3, M4, M5 11 49 34 6 40
cseres tölgyesek L2a, L2b 5 57 38 1 38