MÉTA Program >>> Élőhelyek elterjedési térképei
I2 – Löszfalak és szakadópartok növényzete:
Természetes löszfalak, löszös-agyagos szakadópartok, meredek löszös lejtők nyílt pionír növényzete legtöbbször Bassia prostrata-val és/vagy Agropyron pectiniforme-vel. Ide tartoznak a kunhalmokon található állományok is. Dokumentált hazai kiterjedése kb. 95 ha (152 lelőhely), de a löszfalak közel függőleges volta miatt ennek valószínűleg két-háromszorosa. Leggyakoribb a Tiszai-Alföldön (42 ha), de itt szinte kizárólag kunhalmokon fordul elő, és 27 hektárnyi van belőle a Dunai-Alföldön (elsősorban a Mezőföldön és Bácskában) (az Alföldön összesen 96 helyen dokumentáltuk). Előfordul a Dunántúli-dombságban (12 ha, 20 lelőhely), valamint az Északi-középhegységben (10 ha, 30 lelőhely, főleg a Sajó és Hernád-mentén). Ritka a Dunántúli-középhegységben (4 ha, 5 lelőhely), és hiányzik a Kisalföldről és a Nyugat-Dunántúlról. A löszfalak egy részéről hiányzik, pl. ha azok túl meredekek vagy ha akáccal, Lycium-mal benőttek. A kunhalmokon állományai fajszegények, ugyanakkor a legzavartabb kunhalmokon is fennmaradhatnak töredékes állományai. Más élőhellyel aligha téveszthető össze.
I2 – Semi-desert vegetation on loess cliffs:
Open pioneer vegetation of loess/clay cliffs, and steep loess slopes mostly with Bassia prostrata and/or Agropyron pectiniforme. Stands on kurgans also belong to this habitat type. Its documented area is approx. 95 ha in the country (152 occurrences), but because of the vertical nature of loess cliffs its real area is probably two or three times larger. Loess cliff vegetation is most frequent on Tiszai-Alföld (42 ha), occurring almost exclusively on kurgans. There are more characteristic stands on Dunai-Alföld (27 ha, especially on Mezőföld and Bácska; 96 occurrences on Alföld altogether), in the Dunántúli-dombság (12 ha, 20 sites), and in the Északi-középhegység (10 ha, 30 sites, mainly along Sajó and Hernád Rivers). The habitat is uncommon in the Dunántúli-középhegység (4 ha, 5 sites), and is absent from Kisalföld and Nyugat-Dunántúl. Some loess cliffs are not suitable for this habitat, for example if they are too steep or vegetated by Robinia pseudo-acacia or Lycium halimifolium. Kurgans usually hold species-poor stands, but on the other hand, even on the most disturbed ones fragmented stands of the habitat can survive. It is a well-recognisable habitat.
Molnár, Zs., M. Biró, J. Bölöni & F. Horváth (2008): Distribution of the (semi-)natural habitats in Hungary I.: Marshes and grasslands, Acta Botanica Hungarica 50 (Suppl): 59-105. >>> letöltés (5,4 MB, PDF)
MÉTA Program,
MÉTA Fotótár
MÉTA Élőhely-Ismereti Útmutató (ÉIÚ),
MÉTA Adatlap-Kitöltési Útmutató (AL-KÚ)
(C) MÉTA Informatika, 2005-2009,
MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete<