A „Magyarország földrajzi kistájainak növényzete” részletgazdag és aktuális ismeretekből merítő lexikon. Milyen a táj mai növényvilága? Milyen történeti, növényföldrajzi és talajtani okok miatt vált ilyenné? Mik a legfontosabb védendő botanikai értékei, és milyen tényezők veszélyeztetik ezeket?
Bemutatjuk a táj növényzetének állapotát, a meghatározó tájökológiai sajátosságokat és a gazdálkodás főbb jellegzetességeit. Felsoroljuk a természetes növényzet jellemző típusait, a domináns, a ritka és a pannon vegetációtípusokat, valamint a fontosabb természetvédelmi problémákat.
Bemutatjuk a táj növényföldrajzi képét, a jellemző fajkompozíciókat, a flóra változásának múltbeli és várható jövőbeli tendenciáit, valamint a helyi flóra egyediségét, országos fontosságát, az endemikus és/vagy az országban csak itt élő fajokat.
Külön értékeljük a legveszélyesebbnek tartott özönfajokat az alábbi kategóriák szerint: (1) a területen jelentéktelen (<<1 ha) a térfoglalása; (2) igen szórványos (kb. 1 ha); (3) szórványos (10 ha-os nagyságrendű) a térfoglalása; (4) gyakori, jelentős (néhány 100 ha-os) a térfoglalása; (5) a területen tömeges, meghatározó (több 100 ha feletti) a térfoglalása.
Irodalom
Király G., Molnár Zs., Bölöni J., Vojtkó A. (szerk.) (2008): Magyarország földrajzi kistájainak növényzete. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót
ALFÖLD | KISALFÖLD | NY-I PEREMVIDÉK |DTÚLI-DSÁG | DTÚLI-KHG |ÉSZAKI-KHG
 | 2.1. Győri-medence 2.2. Marcal-medence 2.3. Komárom–Esztergomi-síkság |
3 - NYUGAT-MAGYARORSZÁGI-PEREMVIDÉK
 | 3.1. Alpokalja 3.2. Sopron–Vasi-síkság 3.3. Kemeneshát 3.4. Zalai-dombvidék |
 | 4.1. Balaton-medence 4.2. Külső-Somogy 4.3. Belső-Somogy 4.4. Mecsek és Tolna–Baranyai-dombvidék |
 | 5.1. Bakonyvidék 5.2. Vértes–Velencei-hegyvidék 5.3. Dunazug-hegyvidék |
6 - ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI-KÖZÉPHEGYSÉG
 | 6.1. Visegrádi-hegység 6.2. Börzsöny 6.3. Cserhátvidék 6.4. Mátravidék 6.5. Bükkvidék 6.6. Aggtelek–Rudabányai-hegyvidék | 6.7. Tokaj–Zempléni-hegyvidék 6.8. Észak-magyarországi medencék |