Élőhelyváltozás | MÉTA Program

HOSSZÚ-TÁVÚ ÉLŐHELYVÁLTOZÁSOK MAGYARORSZÁGON

BEVEZETŐ GONDOLATOK

Az ember tájátalakító tevékenysége a természetes és természetközeli élőhelyek területi csökkenése mellett azok jelentős belső átalakulását, jellegtelenedését is okozhatja. A napjainkban zajló tájléptékű ökológiai folyamatok megértéséhez szükség van a múlt megismerésére. A múlt referenciául szolgálhat az élőhelyek jelenlegi és jövőbeli fenntartásában, kezelésében és megőrzésében is.

Magyarországon az európai átlaghoz képest is nagy tájátalakulások zajlottak a 20. században, de eddig nem voltak adataink arról, hogy az egyes élőhelyeknek, vegetációtípusoknak mi a részesedése ebből a változásból.

Kutatásunk során számos Natura 2000 és más kiemelt jelentőségű hazai élőhely esetében követtük nyomon a történeti léptékű változásokat. A Natura 2000 élőhelyek hosszú-távú változásáról írt publikációnk itt olvasható.
A kutatáshoz egy olyan módszert dolgoztunk ki, mellyel az elmúlt két évszázad változásait élőhely-szinten is meg tudtuk állapítani. Ezt, a korábbi - felszínborítási kategóriákra alapozott - elemzéseknél sokkal finomabb módszert használjuk az élőhelyek országos trendgrafikonjainak előállításához és a területi kiterjesztésű elemzésekhez egyaránt. Adatbázisunk (Habitat Trend Database of Hungary) felhasználásával a magyarországi erdők kiterjedésének hosszú-távú változását is elemeztük.

A térinformaikai elemzést kiegészítettük olyan szóbeli gyűjtésekkel, melyek információt szolgáltatnak az élőhelyek múltbeli használatáról, elmúlt 50-60 évben történt átalakulásairól és azok pontosabb okairól is ÉLŐHELYEK MÚLTBELI HASZNÁLATA

Kutatási érdeklődésünk az utóbbi időben a puhafás ligeterdők és a partszegély növényzetét befolyásoló biotikus interakciók felé is irányul.

A kutatást az SH/4/8 svájci-magyar együttműködési projekt, és az NKFIH K 131837 pályázat finanszírozásával végeztük.

A TRENDADATBÁZIS

A múlt referenciaként szolgálhat az élőhelyek jelenlegi és jövőbeli fenntartásában, kezelésében és megőrzésében is. A legtöbb tájváltozással kapcsolatos tanulmány a land-cover, land-use kategóriákkal dolgozik, mert a hozzáférhető térképi és távérzékelési források ezt teszik lehetővé. Kutatásunk során egy olyan módszert dolgoztunk ki, mellyel az elmúlt két évszázad változásait nemcsak a felszínborítás változásaiként, hanem élőhelyszinten is nyomon lehet követni.

Egy előzetes vizsgálat után kidolgoztuk a módszer alkalmazhatóságát Magyarország teljes területére. Létrehoztunk egy térképekre, légi- és műholdfelvételekre alapuló GIS adatbázist ArcGIS 10.1. (ESRI) programkörnyezetben, melyben országosan 5000 random mintavételi pont került elemzésre.

A pontlokalitásokat a MÉTA hatszögközéppontok (összesen 267 813 rekord) közül random választottuk ki (MTA ÖK ÖBI). Mivel a választás az alap MÉTA hatszögközéppont fedvényből indult ki, független volt a hatszög bármilyen adattartalmától.

A múltbeli időszakok kiválasztásánál a tájváltozást jól reprezentáló és széles körben hozzáférhető, nagy területet fedő térképi forrásokat használtunk. A kutatásban elsősorban Natura 2000-es vizes és erdei élőhelyeket, illetve számos egyéb, kiemelt jelentőségű hazai élőhely történetét vizsgáltuk meg.

VIZSGÁLT ÉLŐHELYEK

NATURA 2000 élőhelyek

1530 - Pannon szikes sztyeppek és mocsarak 1530
3150 - Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel 3150
6410 - Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) 6410
6440 - Folyóvölgyek Cnidion dubii társuláshoz tartozó mocsárrétjei 6440
6210 - Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik 6210
6240 - Szubpannon sztyeppek6240
6250 - Síksági pannon löszsztyeppek6250
9130 - Szubmontán és montán bükkösök (Asperulo-Fagetum)9130
91M0 - Pannon cseres-tölgyesek 91M0
91G0 - Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraea-val és Carpinus betulus-szal91G0
91H0 - Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescens-szel91H0
9180 - Lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion erdői9180
91E0 - Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Pandion, Alnion incanae, Salicion albae)91E0
91F0 - Nagy folyókat kísérő keményfás ligeterdők Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris)91F0
91I0 - Kontinentális erdőssztyepp-tölgyesek91I0
91N0 - Pannon homoki borókás-nyárasok (Junipero-Populetum albae)91N0

Á-NÉR élőhelyek

D2 – Kékperjés rétek - Molinia meadows D2
D34 – Mocsárrétek - Mesotrophic wet meadows D34
Ac – Álló- és lassan áramló vizek hínárnövényzete - Euhydrophyte vegetation of naturally eutrophic and mesotrophic still waters AC
B1a – Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások - Eu- and mesotrophic reed and Typha beds B1a
B1b – Úszólápok, tőzeges nádasok és télisásosok - Floating fens, oligotrophic reed and Typha beds of fens B1b
F1a – Ürmöspuszták - Artemisia salt steppes F1a
F1b – Cickórós puszták - Achillea steppes on meadow solonetz F1b
F2 – Szikes rétek - Salt meadows F2
F3 – Kocsordos-őszirózsás sziki magaskórósok, rétsztyepek - Tall-herb salt meadows and meadow-steppes F3
F4 – Üde mézpázsitos szikfokok - Dense and tall Puccinellia swards F4
F5 – Padkás szikesek, szikes tavak iszap- és vakszik növényzete - Annual salt pioneer swards of steppes and lakes F5
G1 - nyilt homokpusztagyepek - Open sand steppes G1
H3a – Köves talajú lejtősztyepek - Slope steppes on stony soils H3a
H4 – Erdőssztyeprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok - Semi-dry grasslands, forest-steppe meadows H4
H5a – Löszgyepek, kötött talajú sztyeprétek - Closed steppes on loess H5a
H5b – Homoki sztyeprétek - Closed sand steppes H5b
P2a – Üde és nedves cserjések - Wet and mesic pioneer scrub P2a
P2b – Galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések - Dry and semi-dry pioneer scrub P2b
J2 – Láp- és mocsárerdők - Swamp woodlands J2
J4 – Fűz-nyár ártéri erdők Riverine willow-poplar woodlands J4
J5 – Égerligetek - Riverine ash-alder woodlands J5
J6 – Keményfás ártéri erdők - Riverine oak-elm-ash woodlands J6
K1a – Gyertyános-kocsányos tölgyesek - Lowland oak-hornbeam woodlands K1a
K2 – Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek - Sessile oak-hornbeam woodlands K2
K5 – Bükkösök - Beech woodlands K5
K7a – Mészkerülő bükkösök - Acidofrequent beech woodlands K7a
K7b – Mészkerülő gyertyános-tölgyesek - Acidofrequent oak-hornbeam woodlands K7b
L2a – Cseres-kocsánytalan tölgyesek - Pannonian-Balcanic Quercus cerris-Quercus petraea woodlands L2a
L2b – Cseres-kocsányos tölgyesek - Quercus cerris-Quercus robur woodlands L2b
L2x – Hegylábi zárt erdőssztyep tölgyesek - Closed mixed steppic aok woodlands on loess L2x
L5 – Alföldi zárt kocsányos tölgyesek - Closed lowland steppic oak woodlands L5
M3 – Nyílt sziki tölgyesek - Open salt steppic oak forests M3
M4 – Nyílt homoki tölgyesek - Open steppic oak forests on sand M4
M5 – Homoki borókás-nyárasok Poplar-juniper sand dune forests and thickets M5
M2 – Nyílt lösztölgyesek - Open steppic oak forests on loess M2
M1 – Molyhos tölgyes bokorerdők - Quercus pubescens scrub M1
L1 – Mész- és melegkedvelő tölgyesek - Closed thermophilous Quercus pubescens woodlands L1
P45 – Fás legelők, fás kaszálók, legelőerdők, gesztenyeligetek - Wood pastures and Castanea sativa woods P45

ELŐZMÉNYEK

Az országos elemzés módszerét egy regionális elemzés során teszteltük. Az élőhelyváltozások nyomonkövetéséhez egy 30x60 km nagyságú mintaterületet választottunk ki, mely a Kiskunsági-homokhátság központi, legkarakteresebb területe. A mintaterületen belül a MÉTA aktuális élőhelytérkép 35 hektáros gridcelláinak középpontjaiból (5225 db) 360 darabot választottunk ki random mintavételezéssel.
A vizsgálathoz a következő időszakokat választottuk: 1780-as évek (I. Katonai Felmérés, HM HM, Arcanum Kft.), 1880-as évek (III. Katonai Felmérés, HM HM, Arcanum Kft.), 1953-59 (Gauss-Krüger Katonai Térkép, MH GEOSZ), 2005-2010 (ArcGIS/BaseMaps, ESRI). A történeti fedvényeket a munka megkezdése előtt georeferáltuk. Munkakörnyezetként az Arcview 10.1. ESRI programot használtuk. A múltbeli időszakok kiválasztásánál teszteltük a tájváltozást jól reprezentáló és széles körben hozzáférhető, nagy területet fedő térképi források használatát. Ezek egyben azok, melyeket leggyakrabban használnak a közép-európai LU/LC változások vizsgálatai során is.

A finoman mozaikos tájban nagy jelentőséget kapott a lokalitások helyének pontos értelmezése a térben nem mindig precíz történeti forrásokon is. Az értelmezést a viszonylag stabil tájelemek (földutak, vasút, csatornák) és domborzati viszonyok segítették. Ehhez a tájmintázat aktuális vagy récens állapota szolgáltatta a kiindulási alapot. Ha egy lokalitás bármely időpontban kultúrtájra esett a felszínborítási típusa alapján soroltuk be (pl. szántó, szőlő, település). A lokalitások hozzávetőleg egyharmada esett jelenleg természetközeli vagy féltermészetes tájrészletre. Ezeket a nemzeti élőhelyosztályozási rendszer (Á-NÉR, Bölöni et al. 2011) alapján élőhelytípusokba soroltuk be.

A vizsgált élőhelytípusok az alábbiak voltak (Natura 2000 és Á-NÉR élőhelytípusok): nyílt homoki gyepek (6260 homoki gyep egy része, G1), homoki sztyepprétek (6260 homoki gyep másik része, H5b), nyáras-borókások (91N0 nyáras-borókás, M5), zárt természetközeli nyárasok (M4, 91I0 Kontinentális erdőssztyepp-tölgyesek), mocsárrétek (6440 mocsárrét, D34), láprétek (6410 láprét, D2), jellegtelen üde élőhelyek (OB), jellegtelen szárazgyepek (OC), jellegtelen szárazgyepek tájidegen fásszárúakkal (főleg Robinia és Ailanthus), nyílt vízfelületek, nádasok és szikes mocsarak (B1a, B6, részben 1530 szikesek). Biró et al. (2013): Community Ecology 14(2): 219-230. http://www.akademiai.com/doi/abs/10.1556/…

KITAIBEL ÚTINAPLÓJA (1796-1817)

A múltbeli vegetációkategóriák megállapításához elengedhetetlen a történeti botanikai, erdészeti és geográfiai források használata, melyek közül, adatgazdagságát és pontosságát tekintve is kiemelkedő jelentőséggel bír Kitaibel Pál 18-19. század fordulóján (1796 és 1817 között) tett utazásainak botanikai anyaga.
Az útinaplóban található botanikai adatok alapján két adatlokalizációt segítő térinformatikai adatbázist készítettünk, melyekben az utazások jelenlegi országhatárainkon belülre eső szakaszát dolgoztuk fel. Ehhez ArcGIS 10.1 programkörnyezetet használtunk. A munka alapjául a nyomtatásban három kötetben megjelent napló szolgált (Gombocz 1945 Diaria itinerum P. Kitaibelii. I.- II. Verl. Ung. Naturhist. Museums, Bp. 1–476, 477–1005; Lőkös 2001 Diaria itinerum P. Kitaibelii III., Hung. Nat. Hist. Museum, Bp. 460 pp). Az adatbázisokat a hazai élőhelyek hosszú távú változásainak kutatása során készítettük az SH/4/8 svájci-magyar együttműködési projekt keretein belül.

Kitaibel Pál utazásainak hazai szakaszait elsősorban az I. Katonai Felmérés (1782-85) település- és úthálózata alapján rekonstruáltuk (Hadtörténeti Múzeum Térképtára, Budapest, Arcanum Kft). A térinformatikai programkörnyezetben megjeleníthető útvonal-adatbázis tartalmazza a 22 utazás összes hazai szakaszát, az út megnevezését és dátumát (több lehetséges útvonal esetén több nyomvonalat is megadtunk).

A Kitaibel által készített fajlisták és növényfaj-említések helyét GIS pontadatbázisban rögzítettük. Az adattáblában feltüntettük a feljegyzett fajok számát, a Kitaibel által használt helyzetmegjelölést (pl. im Walde), az út megnevezését és dátumát, a rekordhoz tartozó két települést (honnan hová haladt), a naplók kötet- és oldalszámait, valamint az adat helyzetének azonosíthatóságát (nagyon pontos, jól beazonosítható, közelítő, bizonytalan helyzetű). Az adatbázis több mint 2400 pontlokalitást (fajemlítés-rekordot) tartalmaz. A munkához az útinaplón kívül elsősorban az I. és a II. Katonai Felmérést (1840-1866) használtuk fel (Hadtörténeti Múzeum Térképtára, Budapest, Arcanum Kft).

ADATFORRÁSOK és LINKEK

Felhasznált térképi és távérzékelt források, kapcsolódó linkek

I. Katonai Felmérés (1782–85): HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtára, Budapest. Digitális kiadás: Az Első Katonai Felmérés. Königreich Ungarn. Digitized Maps of the Habsburg Empire 1763–1785, DVD, Arcanum Adatbázis Kft., Budapest.

II. Katonai Felmérés (1829–66): HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtára, Budapest. Digitális kiadás: A Második Katonai Felmérés. Königreich Ungarn. Digitized Maps of the Habsburg Empire 1806–1869, DVD, Arcanum Adatbázis Kft., Budapest.

III. Katonai Felmérés (1872–84): HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtára, Budapest. Digitális kiadás: A Harmadik Katonai Felmérés. Königreich Ungarn. Digitized Maps of the Habsburg Empire 1869–1887, DVD, Arcanum Adatbázis Kft., Budapest.

II. Világháborús Katonai Felmérés 1940-42. Országos Hadtörténeti Múzeum Térképtára, Bp., Méretarány: 1: 50 000 In: Timár G. Molnár G. Székely B. Biszak S. Jankó A. (2008): Magyarország Topográfiai Térképei a Második Világháború időszakából (1940-42). DVD, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtár térképeinek digitális, georeferált kiadása, Arcanum Adatbázis Kft., Budapest.

Online történeti térképanyag, katonai felmérések, kéziratos térképek, kataszteri felmérések

http://maps.hungaricana.hu/hu/ 
http://mapire.eu 
http://mapire.eu/en/map/collection/firsts…;
http://mapire.eu/en/map/collection/second…;
http://mapire.eu/en/map/hkf_25e/ 
https://mapire.eu/en/map/hungary1941/ 
https://mapire.eu/en/map/corona-hungary/&…;
http://arcanum.hu 
http://mapire.eu/hu/map/cadastral/?bbox=1…

Pesty Frigyes Helynévtára:
Bereg Megye (1864-1865):
http://www.szabarchiv.hu/drupal/sites/def…

Bihar Vármegye (1865):
http://mnytud.arts.unideb.hu/sorozat/pest…;
http://mnytud.arts.unideb.hu/sorozat/pest…

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye (1864):
http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/meg…

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kéziratos térképei:
http://www.szabarchiv.hu/drupal/keziratos…;
http://archivportal.arcanum.hu/szabolcs/

Fényes Elek Geográfiai Szótára Komárom Vármegyéről:
http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/meg…

Bél Mátyás leírása Esztergom Vármegyéről
http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/meg…

Papíralapú térképek [1950-es évek 1: 25 000-es Újfelmérése (MHI GEOSZ, Budapest), 1980-as évek 1: 25 000-es Gauss-Krüger térképezése (MHI GEOSZ, Budapest), 1980-as évek 1: 10 000 EOV szelvények (FÖMI, Budapest) http://tajertektar.hu/hu/] és légifotóanyag (MHI GEOSZ, Budapest)

1960-as évek Corona műholdfelvételei (©USGS, ©Interspect, ©Bakó G., Góber E., Molnár Zs.)
http://mycoordinates.org/georeferencing-a…;
https://mapire.eu/en/map/corona-hungary/

1980-as évek Landsat TM műholdfelvételei (USGS, NASA, Interspect Kft.)
https://landsat.usgs.gov/about_landsat5.p…

1950-60-as évek légifotói
www.fentrol.hu

Magyarország ortofotofelvétele 2000 (©FÖMI Budapest)
Magyarország tájértékeinek katasztere - TÉKA (FÖMI, Corvinus Egyetem)
http://tajertektar.hu/hu/

ESRI ArcGIS for desktop 10.0./online Imagery adatszolgáltatás

Jelenlegi és recens terepadatok

Gombocz E. 1945 Diaria itinerum Pauli Kitaibelii. I. és II. Verlag des Ungarischen Naturhistorischen Museums, Budapest. pp.: 1–476., 477–1005.

Lőkös L. 2001 Diaria itinerum Pauli Kitaibelii III. 1805–1817. Hungarian Natural History Museum, Budapest. 460 pp.

Biró M., Révész A. és mtsai. (2005): A Duna-Tisza köze aktuális élőhelytérképe, poligon változat, MTA ÖBKI, Vácrátót.

Biró Marianna, Révész András, Horváth Ferenc, Molnár Zsolt (2006): Point based mapping of the actual vegetation of a large area in Hungary - description, usability and limitation of the method. Acta Bot. Hung. 48 (3-4): 247-269.
http://www.akademiai.com/doi/abs/10.1556/…

Biró Marianna, Szitár Katalin, Horváth Ferenc, Bagi István, Molnár Zsolt (2013): Detection of long-term landscape changes and trajectories in a Pannonian sand region: comparing land-cover and habitat-based approaches at two spatial scales. Community Ecology 14(2): 219-230. http://www.akademiai.com/doi/abs/10.1556/…

MÉTA Adatbázis:
Molnár, Zs., Bartha, S., Seregélyes, T., Illyés, E., Botta-Dukát, Z., Tímár, G., Horváth, F., Révész, A., Kun, A., Bölöni, J., Biró, M., Bodonczi, L., Deák, J. Á., Fogarasi, P., Horváth, A., Isépy, I., Karas, L., Kecskés, F., Molnár, Cs., Ortmann-né Ajkai, A. and Rév, Sz. (2007): A grid-based, satellite-image supported, multi-attributed vegetation mapping method (MÉTA). – Folia Geobotanica 42: 225–247. http://link.springer.com/article/10.1007%…

Biró M., Molnár Zs. (1998): A Duna-Tisza köze homokbuckásainak tájtípusai, azok kiterjedése, növényzete és tájtörténete a 18. századtól. (Vegetation and land-use history in the sand dunes of the Duna-Tisza köze from the 18th century and the mapping of landscape types of the late 18th century) Történeti Földrajzi Füzetek 5: 1- 34.

Biró M. (2006): Történeti vegetációrekonstrukciók a térképek botanikai tartalmának foltonkénti gazdagításával. Tájökológiai Lapok 4 (2): 357-384.

Biró M. (2010): Élőhelytérkép rekonstrukciók módszertani kérdései. Földrajzi Tanulmányok. V: 47-76.
http://www.geo.u-szeged.hu/tajvaltozas

Molnár Zs, Biró M. (2010): A néhány száz évre visszatekintő, botanikai célú történeti tájökológiai kutatások módszertana. Földrajzi Tanulmányok. V: 109-126. http://www.geo.u-szeged.hu/tajvaltozas

Molnár Zs. (2008): A Duna-Tisza köze és a Tiszántúl növényzete a 18-19. század fordulóján I.: módszertan, erdők, árterek és lápok. Botanikai Közlemények 95: 11-38.

Molnár Zs. (2008): A Duna-Tisza köze és a Tiszántúl növényzete a 18-19. század fordulóján II.: szikesek, lösz- és homokvidékek, legelők, sáncok, szántók és parlagok. Botanikai Közlemények 95: 39-63.

Molnár Zs. (2009): A Duna-Tisza köze és a Tiszántúl fontosabb vegetációtípusainak holocén kori története: irodalmi értékelés egy vegetációkutató szemszögéből. Kanitzia 16: 93-118.

A kutatást az SH/4/8 svájci-magyar együttműködési projekt támogatta, és a ÖK ÖBI Hagyományos Ökológiai Tudás Kutatócsportján belül végeztük.

Csatolt dokumentum

1998_DTCIKK_abrakkal_uj.pdf4.5 MB