Írásaink

ERDŐK ÉS CSERJÉSEK TERMÉSZETESSÉGÉNEK MÉRÉSE - EGY ÚJ TEREPI ESZKÖZ A KÖRNYEZETI NEVELÉSBEN

Napjainkban a táj gyors átalakulásának lehetünk tanúi. Leginkább a tájhasználat felhagyása okoz nagy változásokat, melynek következtében Európa számos országában nagymértékű cserjésedés és erdősödés kezdődött meg a korábban használat alatt álló, főként legeltetett és kaszált gyepterületeken. A gyepgazdálkodás hiánya magával vonja a tájidegen fajok gyorsabb terjedését is. Mindezek a folyamatok jelentős biodiverzitás csökkenést okoznak.
Eközben egyre kevesebben gazdálkodnak a tájban, egyre kevesebben járnak gyalog vagy biciklivel a településeken kívül. Mivel a használaton kívül álló, elgazosodó, becserjésedő táj nem hasonlít már a régire, egyre kevésbé járható és használható, az emberek fokozatosan elidegenednek az őket körülvevő tájtól.

A környezeti nevelés fontos feladata többek között a ritka vagy érdekes őshonos növény- és állatfajok megismertetése, és a figyelem ráirányítása a tipikus természeti jelenségekre, a múltbeli tájhasználatra és elmaradásának következményeire, illetve a klímaváltozásra és a tájidegen fajok terjedésére. Emellett szükség van az olyan új környezeti nevelési eszközök kifejlesztésére is, melyek felhívják a figyelmet az élővilág állapotának, így sokféleségének, természetességének vagy degradáltságának kérdésére is.

Megjelent: Biró M. (2012): Erdők és cserjések természetességének mérése – egy új terepi eszköz a környezeti nevelésben. In: Kováts-Németh Mária (szerk): Együtt a környezetért. Palatia Nyomda és Kiadó, ISBN: 978-963-7692-35-2

A teljes írás itt olvasható PDF

A természetesség-mérő innen érhető el: https://novenyzetiterkep.hu/termeszetesse…

A HELYI ÉS A HAGYOMÁNYOS ÖKOLÓGIAI TUDÁS LEHETSÉGES SZEREPE A BIOLÓGIA ÉS A FÖLDRAJZ TANÍTÁSÁBAN

Mit tartalmaz a hagyományos ökológiai tudás? A vadon élő és a háziasított növények és állatok nevei, szükségleteik, hasznosíthatóságuk (pl. gyógynövények gyógyhatása), a táj talajtípusai, termőképességük, a természetes és az emberformálta élőhelyek, vegetációtípusok neve, dinamikája, kezelhetősége (pl. a legelés hatása), a táj múltja, várható jövője stb.

A hagyományos ökológiai tudás érvényessége: A hagyományos ökológiai tudás egy olyan ismeretrendszert nyújt, amelynek segítségével a különböző tájak népessége az adott táji környezetben sok évszázadon keresztül fenn tudott maradni, szinte kizárólag a helyi erőforrások használatával. A fenntarthatóság eléréséhez jelenleg is erre, azaz a helyi környezettel jól együttműködő, elsősorban helyi erőforrásokra építő, azokat fenntartható módon használó gazdálkodásra van szükség. A sok szempontból mélyebb, részleteiben pontosabb tudományos tudás összességében egy nem fenntartható világot eredményezett. Ennek fő oka, hogy technikánk gyorsabban fejlődik, mint az azt kordában tartani képes bölcsességünk, ezért beszélnek kulturális devolúcióról, azaz kulturális visszafejlődésről. Nyugat-Kanada indián őslakossága szerint, „a fehér embernek csak válaszai vannak, és nem tud hallgatni a természetre”, míg a lappok szerint „oly sok tabut törtünk meg, hogy a természet már nem bízik bennünk”.

Megjelent: Molnár Zs. (2010): A helyi, úgynevezett népi ökológiai tudás lehetséges szerepe a biológiatanításban. Mester és Tanítvány 28:57-63.

A teljes írás itt olvasható PDF

TERMÉSZETESSÉG-MÉRŐ A BÚVÁRBAN

A tavalyi év során megjelent írásunk a Természetbúvár 66/3. számában (2011/3. sz. 42-43.oldal) a MÉTA Mindenki-Természetesség-mérőjéről

Fontosnak tartjuk, hogy a Természetesség-mérő eljusson minél több iskolába és környezeti nevelőhöz, valamint a természetet kedvelő nem biológus érdeklődők is kipróbálhassák. Hogy a mérő jó működéséről megbizonyosodjunk, az ország számos pontján végeztünk teszteléseket. Először több, mint 200 helyszínen vizsgáltuk meg az adatlapokat botanikus szemmel.

Ezután a tesztelésbe bevontunk diákokat és felnőtteket is (környezeti nevelőket, botanikát vagy tájismeretet tanult és nem tanult felnőtteket). A több mint egy évig tartó izgalmas munka során az adatlapokon folyamatosan korrekciókat végeztünk, miközben a honlapunkon található teszt-verziót folyamatosan frissítettük.

Több mint 1000 adatlap készült el a különböző helyszíneken úgy, hogy kisebb-nagyobb csoportok párhuzamosan végeztek adatlapkitöltést. A diákok biológia szakkörökön, erdei iskolákban, nyári táborozások közben ismerkedtek a módszerrel, miközben sokan közülük megtanulták felismerni környezetünk értékes részeit, megkülönböztetni a természetközeli növényzetet a mesterséges, vagy különböző mértékben átalakított részletektől.

Az azonos helyszíneken kitöltött párhuzamos mintákat statisztikai módszerekkel elemezzük ki, miközben vizsgáljuk, hogy a különböző kérdéstípusok megválaszolása mennyire volt egyszerű, vagy ha nehézségekbe ütközött, ennek mi volt az oka. A tudományos munka is nagyrészt eredeti célunkat - a természetesség fogalmának egyszerű megértését, megérthetőségét - szolgálja.

Az eszköz jó működéséhez nagyon fontos nekünk, hogy visszajelzéseket is kapjunk. Ezért várjuk minden olyan pedagógus jelentkezését, aki szeretne diákokkal való csoportos teszteléseket végezni foglalkozásain. Várjuk továbbá a visszajelzéseket azoktól is, akik terepen kipróbálták a MÉTA Mindenki Természetesség-mérőjét. Diák, pedagógus, botanikus és nem szakmabeli érdeklődők véleményét vagy kérdéseit az eddigiekhez hasonlóan szívesen fogadjuk (a letölthető természetesség mérőn található e-mailcímen írhatnak nekünk)

A természetesség-mérő innen érhető el: https://novenyzetiterkep.hu/termeszetesse…

Az évente kétszer megrendezett MÉTA-túrákhoz TÚRAVEZETŐ FÜZETEKET is készítünk. A füzetben összegyűjtött térképek és tanulmányok célja, hogy segítsék mélyebben megismerni az egyes terepi helyszíneket és azok történelmi, történeti, tájhasználati és néprajzi vonatkozásait, valamint botanikus társaink kellemesen sokféle szemléletét. Ezen az oldalon néhány érdekes íráson keresztül betekinthetsz a füzetek tartalmába, megnézheted az eddigi túrafüzetek tartalomjegyzékét és a MÉTA túrák programját is.