A TÉRKÉPEZÉS HÁTTERE ÉS INDÍTTATÁSA
Miért volt szükség egy ekkora térképezésre?
A pusztuló természet miatt a botanikusoknak fontos feladata, hogy segítsék azokat a döntéseket, amelyek tájaink jövőbeni állapotát befolyásolják. 2001-ben ezért összefogott 200 magyar botanikus, és feltérképezte hazánk természetes növényzeti örökségét. Ez a MÉTA program, amikoris közel 7000 napig bújtuk hazánk zegét-zugát, majd megszerzett új tudásunkat adatbázisba rendeztük (MÉTA - Magyarországi Élőhelyek Térképi Adatbázisa).
A MÉTA előkészületei
A MÉTA program elején először egy teljesen új vegetációtérképezési módszertant kellett kidolgoznunk, mert az eddigi módszerek csak sokkal kisebb területekre alkalmasak. Fel kellett újítanunk a növényzeti típusok osztályozási rendszerét, valamint terepgyakorlatokat kellett szerveznünk, hogy a 200 ember kellően hasonló szemlélettel járja be az országot. Később elkészítettük a MÉTA Fotótárat, hogy az élőhelyekről kialakított közös tudás egységesítését magyarázatokkal ellátott képekkel is támogassuk. További részleteket találhatsz itt: az élőhelyek, a növényzet új tipusú osztályozásáról és az új térképezési módszerről.
KÖZVETLEN EREDMÉNYEK
A MÉTA adatbázis főbb tulajdonságai
A MÉTA térképezés 2003-2006 között folyt, összesen 267 813 hatszögben dokumentáltuk a 86-féle növényzeti típus és a táj 17-féle tulajdonságát. Az információkat relációs adatbáziskezelő rendszerrel kezeljük (MS SQL). További részleteket lásd ...
Melyik növényzeti típus hol fordul elő Magyarországon?
A MÉTA egyik legfontosabb célja a 86 élőhelytípus országos elterjedésének feltérképezése, kiterjedésének becslése volt. További részleteket lásd ...
Mennyire természetes növényzeti örökségünk?
A MÉTA során először mértük fel, hogy mennyire természetesek az egyes hazai növényzeti típusok és tájak. A növényzetet minden hatszögben egy ötfokozatú skála szerint értékeltük. További részleteket lásd ...
Mennyire természetesek tájaink?
Hatszögenkénti természetességi adataink lehetővé teszik, hogy összehasonlítsuk az egyes hazai tájak természetességét is. További részleteket lásd ...
Mi veszélyezteti örökségünk fennmaradását?
Növényzeti örökségünket igen sok minden veszélyezteti. A térképezés során 28 vesztélyeztető tényezőt dokumentáltunk. A legfontosabbaknak az özönnövények terjedése, a vadtúltartás és a lecsapolás adódott. Később 12 indikátor segítségével összehasonlítottuk a hazai növényzeti típusok veszélyeztetettségét. További részleteket lásd ...<
Képes-e regenerálódni a leromlóban lévő növényzeti örökség?
A leromlott élőhelyek állapota sokszor javítható, pl. egy megfelelő gazdálkodási módra való átállással vagy a vízviszonyok helyreállításával. Ilyenkor a spontán regenerációs folyamatok ismerete nagyon fontos a helyreállító, természetvédelmi kezelés megtervezéséhez és kivitelezéséhez, hiszen az öngyógyító folyamatokat kívánjuk segíteni. Az élőhelyek regeneráció-képességről további részleteket lásd ...
Hol és mennyire parlagosodik a táj?
Az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt hazánkban a műveletlen szántóföldek, azaz a parlagok kiterjedése. Hol vannak ezek, mekkora kiterjedésben? Ez érdekelt minket elsősorban (regenerációs képességüket lásd az előző fejezetben). További részleteket lásd ...
Mit tudunk az egyik fő veszélyről, a terjedő idegenhonos özönnövényekről?
A regenerációt gátló tényezők közül kiemelten kezeltük a nem őshonos, azaz tájidegen, gyorsan, azaz inváziósan szaporodó özönnövények terjedését. E fajok egyre nagyob területen szorítják ki őshonos növényfajainkat. Az élőhelyek területének csökkenése és elszigetelődése mellett ez talán a biodiverzitást leginkább veszélyeztető tényező. További részleteket lásd ...
A MÉTA EREDMÉNYEI A GYAKORLATBAN
Már a MÉTA tervezésekor fontosnak tartottuk, hogy eredményeink ne csupán az alapkutatás számára legyenek hasznosak és elérhetőek, hanem a gyakorlat és a környezeti nevelés számára is. Az elmúlt években számos ilyen célra használtuk a MÉTA-t, ebből mutatunk itt be néhányat.
Mi az a növényzet-alapú természeti tőke index?
A döntéshozóknak nagy szükséges van olyan ökológiai indikátorokra, melynek segítségével a kisebb-nagyobb területek, köztük tájegységek, gazdasági, tervezési vagy igazgatási egységek természeti állapota egyszerűen és jól jellemezhető. Az egyik ilyen lehetséges indikátor a növényzet-alapú természeti tőke index. További részleteket lásd ...
Hogyan becsültük a természetes élővilág éghajlatváltozással szembeni sebezhetőségét?
A klímaváltozás jelentős hatással lesz növényzeti örökségünkre, ezért előrejelzéses modellezéseket végeztünk, hogy e hatás mértékére legalábbb részleges becslést tehessünk. Kutatásaink egyik célja, hogy ráirányítsuk a figyelmet azon problémákra, amelyek kezelésével csökkenthetjük a klímaváltozás okozta károkat (ilyen pl. a vízvisszatartás, a helyes természetvédelmi kezelés). További részleteket lásd ...
Hogyan használható a MÉTA az oktatásban, a fenntarthatóságért való nevelésben?
Eredményeink sokféleképpen használhatók a környezeti nevelés során. Mi kutatók vagyunk, ezért tanárok bevonásával keressük a jó megoldásokat. A pontos élőhelyhatározáshoz például komoly növényfajismeretre van szükség. De vajon lehetséges-e, hogy valaki sokkal kisebb növényismerettel is felismerhesse hazánk legfontosabb vegetációtípusait? Úgy tűnik, igen! Ehhez kifejlesztettük a "MÉTA növényzethatározó mindenkinek" módszert és egy további közérthető tesztet az élőhelyek természetességének megállapítására.
Hogyan járul hozzá a MÉTA Program az Európai Unió Élőhelyvédelmi Irányelve és a Natura 2000 program megvalósításához?
A MÉTA adatbázis elemzése és hazai szakértőink értékelése alapozta meg az Élőhelyvédelmi Irányelv hatálya alá tartozó élőhelyek azonosítását, országos leltárának és elterjedési térképeinek elkészítését. További részleteket lásd ...