Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon, 2014 - Haraszthy László szerkesztésében
A híreknél látszódjon?
A hírek között megjelenjen?
"Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon" címmel megjelent egy gyönyörű könyv. Az ÉLŐHELYEK fejezetet Molnár Zsolt szerkesztette, amelynek tudásbázisát jelentős részben a MÉTA Program eredményei és szakértői alapozták meg. ... és letölthető!
"Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon" címmel megjelent egy gyönyörű könyv. Az ÉLŐHELYEK fejezetet Molnár Zsolt szerkesztette, amelynek tudásbázisát jelentős részben a MÉTA Program eredményei és szakértői alapozták meg. ... és letölthető!
EEA áttekintés az európai élőhely-térképezési programokról - a MÉTA-ról is írtunk
A híreknél látszódjon?
A hírek között megjelenjen?
Az Európai Környezeti Ügynökség (EEA - European Environmental Ageny) és a Francia Természettudományi Múzeum egy áttekintő tanulmányban foglalta össze a vegetáció-, ill. élőhelytérképezés európai helyzetét. A hazai helyzetről Molnár Zsolt, Horváth Ferenc és Czúcz Bálint vett részt egyes fejezetek megírásában.
Az Európai Környezeti Ügynökség (EEA - European Environmental Ageny) és a Francia Természettudományi Múzeum egy áttekintő tanulmányban foglalta össze a vegetáció-, ill. élőhelytérképezés európai helyzetét. A hazai helyzetről Molnár Zsolt, Horváth Ferenc és Czúcz Bálint vett részt egyes fejezetek megírásában.
Bede-Fazekas és Somodi (2013)
Bede-Fazekas Ákos, Somodi Imelda (2013): Mészkerülő lombelegyes fenyvesek mint éghajlatérzékeny élőhelyek kertépítészeti stilizálása. 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat 8(3): 54-71.
XXI. MÉTA-túra - Gömör-Tornai-karszt és a gömöri térség (2013. szeptember 22-25.)
A híreknél látszódjon?
A hírek között megjelenjen?
A 4 napos túra során meglátogattuk az Aggteleki-kavicshát kisavanyodó termőhelyű erdeit, borókásait és csarabosait, Szlovákia területén a Szilicei-fennsík mészkő alapkőzetű erdeit és legelőit, továbbá a Szádelői-völgy szurdokerdejét. A program során bemutattuk a karsztvidék jellegzetes felszíni formakincsét és termőhelyeit, megnéztünk egy jégbarlangot, s több élőhelytípus esetében szót ejtünk a tradicionális és jelenlegi tájhasználati formákról, módokról. A programot a gömöri gyümölcskultúra bemutatása egészítette ki a hagyományos gyümölcsösök felkeresésével és az előforduló tájfajták bemutatásával.
A 4 napos túra során meglátogattuk az Aggteleki-kavicshát kisavanyodó termőhelyű erdeit, borókásait és csarabosait, Szlovákia területén a Szilicei-fennsík mészkő alapkőzetű erdeit és legelőit, továbbá a Szádelői-völgy szurdokerdejét. A program során bemutattuk a karsztvidék jellegzetes felszíni formakincsét és termőhelyeit, megnéztünk egy jégbarlangot, s több élőhelytípus esetében szót ejtünk a tradicionális és jelenlegi tájhasználati formákról, módokról. A programot a gömöri gyümölcskultúra bemutatása egészítette ki a hagyományos gyümölcsösök felkeresésével és az előforduló tájfajták bemutatásával.
XX. MÉTA TÚRA - Kárpátalja (2013. június 13-20.)
A híreknél látszódjon?
A hírek között megjelenjen?
A MÉTA-túra még sohasem volt Kárpátalján. Célunk, hogy a Tisza partjától annak "fekete" forrásáig, a hegylábakon át több magashegyi területet is meglátogassunk, egészen fel a csúcsokig (Hoverla, 2061m). Közben több nevezetes történelmi helyszínt is felkeresünk (pl. Verecke, Árpád-vonal, Huszt).
A MÉTA-túra még sohasem volt Kárpátalján. Célunk, hogy a Tisza partjától annak "fekete" forrásáig, a hegylábakon át több magashegyi területet is meglátogassunk, egészen fel a csúcsokig (Hoverla, 2061m). Közben több nevezetes történelmi helyszínt is felkeresünk (pl. Verecke, Árpád-vonal, Huszt).
Molnár, Molnár, Varga (szerk.) (2010) Válogatás az első tizenhárom…
Molnár Cs., Molnár Zs., Varga A. (szerk.) (2010): „Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak Jókedvében teremt.” Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből. 2003-2009., MTA ÖBKI, Vácrátót, p. 500
Összefoglaló
Az első tizenhárom MÉTA-TÚRA útvonala és helyszínei
I. túra: 2003. október 18-24. Északi-középhegység, Észak-Alföld, Dunántúli-középhegység, Balaton-vidéke és a Dráva-mente
II. túra: 2004. április 29-május 2. Északi-középhegység, Észak-Alföld, Közép-Tiszavidék
III. túra: 2004. október 19-24. Nagykőrös és Cegléd vidéke, Gödöllői-dombvidék, Budai-hegység, Gerecse, Vas és Zala megye
IV. túra: 2005. április 21-24. Budaörs, Érd, Kiskunság és környéke
V. túra: 2005. október 5-9. velencei-hegység, Dél-Dunántúl
VI. túra: 2006. április 27-május 1. Dunántúli-középhegység és környéke
VII. túra: 2006. október 18-22. Északi-középhegység valamint a Nyírség és Hortobágy néhány izgalmas tája
VIII. túra: 2007. április 25-29. Dél-Tiszántúl, Kónyaszék, Kiskunsági-löszöshát, Duna-Tisza-köze, Tökei-gyepek
IX. túra: 2007. augusztus 20-28. Erdély
X. túra: 2008. május 17-23. Délvidék
XI. túra: 2008. október 13-17. Mátra alja (gyöngyösi Sárhegy), Abaúji Hegyalja (tállyi Patócs-hegy), Csrhát (penci Somló-hegy), Dél-Kiskunság (ásotthalmi Csodarét), Maros-Körös-köze (Csanádi-puszták), Baranyai-dombság ((Máriakéménd környéke), Zala megye (Kemendollár melletti parlagok), Pannonhalmi-dombság (a tényői Nagy-hegy és Nyúl határában lévő parlagok).
XII. túra 2009. május 9-16. Bánát, Olténia, Déli-Kárpátok
XIII. túra: 2009. október 5-10. Duna mente, Felső-Bácska, Béda-Karapancsai-erdő, decsi szőlőhegy, Magyaregregy , Nagyszékely, Észak-Mezőföld
Molnár, Horváth, Botta-Dukát (2010): A parlagok kiterjedése…
Molnár Zs., Horváth F., Botta-Dukát Z. (2010): A parlagok kiterjedése, elterjedése és regenerációs potenciálja Magyarországon (adatok a MÉTA-adatbázisból). In: Molnár Cs., Molnár Zs., Varga A. (szerk.): „Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten c MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 444-446.
Horváth, Aszalós, Biró, Bölöni, Molnár (2010): A MÉTA adatbázis felhasználása...
Horváth F., Aszalós R., Biró M., Bölöni J., Molnár Zs. (2010): A MÉTA adatbázis felhasználása az Ipoly-vízgyűjtő egységes térinformatikai rendszerének kialakításában. Tájökológiai Lapok 8(3): 579-590.
Biró, Horváth, Bölöni, Molnár (2010): Élőhelyi adatbázisok…
Biró M., Horváth F., Bölöni J., Molnár Zs. (2010): Élőhelyi adatbázisok és a CLC50 térkép szintézisének módszertani kérdései az Ipoly-vízgyűjtő növényzeti térképe kapcsán.