Módszerek

 


HOSSZÚ-TÁVÚ ÉLŐHELYVÁLTOZÁSOK MAGYARORSZÁGON

A múlt referenciaként szolgálhat az élőhelyek jelenlegi és jövőbeli fenntartásában, kezelésében és megőrzésében is. A legtöbb tájváltozással kapcsolatos tanulmány a land-cover, land-use kategóriákkal dolgozik, mert a hozzáférhető térképi és távérzékelési források ezt teszik lehetővé. Kutatásunk során egy olyan módszert dolgoztunk ki, mellyel az elmúlt két évszázad változásait nemcsak a felszínborítás változásaiként, hanem élőhelyszinten is nyomon lehet követni.
Egy előzetes vizsgálat után kidolgoztuk a módszer alkalmazhatóságát Magyarország teljes területére. Létrehoztunk egy térképekre, légi- és műholdfelvételekre alapuló GIS adatbázist ArcGIS 10.1. (ESRI) programkörnyezetben, melyben országosan 5000 random mintavételi pont kerül elemzésre. A pontlokalitásokat a MÉTA hatszögközéppontok (összesen 267 813 rekord) közül random választottuk ki (MTA ÖK ÖBI, www.novenyzetiterkep.hu ). Mivel a választás a MÉTA hatszögközéppont fedvényből indult ki, független a hatszög felmértségétől, vagy bármilyen adattartalmától. A múltbeli időszakok kiválasztásánál a tájváltozást jól reprezentáló és széles körben hozzáférhető, nagy területet fedő térképi forrásokat használtuk. A kutatást a „A fenntartható természetvédelem megalapozása magyarországi Natura 2000 területeken” című Svájci-magyar Együttműködési Pályázat támogatta.
A Kutatásban elsősorban Natura 2000-es vizes és erdei élőhelyeket, illetve számos egyéb, kiemelt jelentőségű hazai élőhely történetét vizsgáltuk meg. A természetes, féltermészetes és kultúrtáj élőhelytípusait az Á-NÉR rendszer szerint is besoroltuk.


 


 


VIZSGÁLT ÉLŐHELYEK 


NATURA 2000 élőhelyek

 

  • 1530 - Pannon szikes sztyeppek és mocsarak 1530
  • 3150 - Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel 3150
  • 6410 - Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) 6410
  • 6440 - Folyóvölgyek Cnidion dubii társuláshoz tartozó mocsárrétjei 6440
  • 6210 - Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik 6210
  • 6240 - Szubpannon sztyeppek6240
  • 6250 - Síksági pannon löszsztyeppek6250
  • 9130 - Szubmontán és montán bükkösök (Asperulo-Fagetum)9130
  • 91M0 - Pannon cseres-tölgyesek 91M0
  • 91G0 - Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraea-val és Carpinus betulus-szal91G0
  • 91H0 - Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescens-szel91H0
  • 9180 - Lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion erdői9180
  • 91E0 - Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Pandion, Alnion incanae, Salicion albae)91E0
  • 91F0 - Nagy folyókat kísérő keményfás ligeterdők Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris)91F0
  • 91I0 - Kontinentális erdőssztyepp-tölgyesek91I0
  • 91N0 - Pannon homoki borókás-nyárasok (Junipero-Populetum albae)91N0



Á-NÉR élőhelyek

 

 

  • D2 – Kékperjés rétek - Molinia meadows D2
  • D34 – Mocsárrétek - Mesotrophic wet meadows D34
  • Ac – Álló- és lassan áramló vizek hínárnövényzete - Euhydrophyte vegetation of naturally eutrophic and mesotrophic still waters AC
  • B1a – Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások - Eu- and mesotrophic reed and Typha beds B1a
  • B1b – Úszólápok, tőzeges nádasok és télisásosok - Floating fens, oligotrophic reed and Typha beds of fens B1b
  • F1a – Ürmöspuszták - Artemisia salt steppes F1a
  • F1b – Cickórós puszták - Achillea steppes on meadow solonetz F1b
  • F2 – Szikes rétek - Salt meadows F2
  • F3 – Kocsordos-őszirózsás sziki magaskórósok, rétsztyepek - Tall-herb salt meadows and meadow-steppes F3
  • F4 – Üde mézpázsitos szikfokok - Dense and tall Puccinellia swards F4
  • F5 – Padkás szikesek, szikes tavak iszap- és vakszik növényzete - Annual salt pioneer swards of steppes and lakes F5
  • G1 - nyilt homokpusztagyepek - Open sand steppes G1
  • H3a – Köves talajú lejtősztyepek - Slope steppes on stony soils H3a
  • H4 – Erdőssztyeprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok - Semi-dry grasslands, forest-steppe meadows H4
  • H5a – Löszgyepek, kötött talajú sztyeprétek - Closed steppes on loess H5a
  • H5b – Homoki sztyeprétek - Closed sand steppes H5b
  • P2a – Üde és nedves cserjések - Wet and mesic pioneer scrub P2a
  • P2b – Galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések - Dry and semi-dry pioneer scrub P2b
  • J2 – Láp- és mocsárerdők - Swamp woodlands J2
  • J4 – Fűz-nyár ártéri erdők Riverine willow-poplar woodlands J4
  • J5 – Égerligetek - Riverine ash-alder woodlands J5
  • J6 – Keményfás ártéri erdők - Riverine oak-elm-ash woodlands J6
  • K1a – Gyertyános-kocsányos tölgyesek - Lowland oak-hornbeam woodlands K1a
  • K2 – Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek - Sessile oak-hornbeam woodlands K2
  • K5 – Bükkösök - Beech woodlands K5
  • K7a – Mészkerülő bükkösök - Acidofrequent beech woodlands K7a
  • K7b – Mészkerülő gyertyános-tölgyesek - Acidofrequent oak-hornbeam woodlands K7b
  • L2a – Cseres-kocsánytalan tölgyesek - Pannonian-Balcanic Quercus cerris-Quercus petraea woodlands L2a
  • L2b – Cseres-kocsányos tölgyesek - Quercus cerris-Quercus robur woodlands L2b
  • L2x – Hegylábi zárt erdőssztyep tölgyesek - Closed mixed steppic aok woodlands on loess L2x
  • L5 – Alföldi zárt kocsányos tölgyesek - Closed lowland steppic oak woodlands L5
  • M3 – Nyílt sziki tölgyesek - Open salt steppic oak forests M3
  • M4 – Nyílt homoki tölgyesek - Open steppic oak forests on sand M4
  • M5 – Homoki borókás-nyárasok Poplar-juniper sand dune forests and thickets M5
  • M2 – Nyílt lösztölgyesek - Open steppic oak forests on loess M2
  • M1 – Molyhos tölgyes bokorerdők - Quercus pubescens scrub M1
  • L1 – Mész- és melegkedvelő tölgyesek - Closed thermophilous Quercus pubescens woodlands L1
  • P45 – Fás legelők, fás kaszálók, legelőerdők, gesztenyeligetek - Wood pastures and Castanea sativa woods P45

 


 

ELŐZMÉNYEK 


Az országos elemzés módszerét egy regionális elemzés során teszteltük. Az élőhelyváltozások nyomonkövetéséhez egy 30x60 km nagyságú mintaterületet választottunk ki, mely a Kiskunsági-homokhátság központi, legkarakteresebb területe. A mintaterületen belül a MÉTA aktuális élőhelytérkép 35 hektáros gridcelláinak középpontjaiból (5225 db) 360 darabot választottunk ki random mintavételezéssel.
A regionális elemzés során olyan, a tájváltozást jól reprezentáló és széles körben hozzáférhető, nagy területet fedő múltbeli térképi forrásokat használtuk, mint pl. 1780-as évek (I. Katonai Felmérés, Hadtörténeti Múzeum Térképtára, Budapest, Arcanum Kft) és az 1870-80-as évek (III. Katonai Felmérés, Hadtörténeti Múzeum Térképtára, Budapest, Arcanum Kft). Munkakörnyezetként ESRI ArcGIS 10.1. programkörnyezetet használtunk.
A vizsgált lokalitások a tájnak kizárólag azt a pontját reprezentálták, ahová a véletlenszerű kiválasztás során estek (nem használtunk pufferterületeket, vagy mintavételi köröket). A finoman mozaikos tájban nagy jelentőséget kapott a lokalitások helyének pontos értelmezése a térben nem mindig precíz történeti forrásokon is. Az értelmezést a viszonylag stabil tájelemek (földutak, vasút, csatornák) és domborzati viszonyok segítették. Ehhez a tájmintázat aktuális vagy récens állapota szolgáltatta a kiindulási alapot. Ha egy lokalitás bármely időpontban kultúrtájra esett a felszínborítási típusa alapján soroltuk be (pl. szántó, szőlő, település). A lokalitások hozzávetőleg egyharmada esett jelenleg természetközeli vagy féltermészetes tájrészletre. Ezeket a nemzeti élőhelyosztályozási rendszer (Á-NÉR, Bölöni et al. 2012) alapján élőhelytípusokba soroltuk be.
A vizsgált élőhelytípusok az alábbiak voltak (Natura 2000 és Á-NÉR élőhelytípusok): nyílt homoki gyepek (6260 homoki gyep egy része, G1), homoki sztyepprétek (6260 homoki gyep másik része, H5b), nyáras-borókások (91N0 nyáras-borókás, M5), zárt természetközeli nyárasok (M4, 91I0 Kontinentális erdőssztyepp-tölgyesek), mocsárrétek (6440 mocsárrét, D34), láprétek (6410 láprét, D2), jellegtelen üde élőhelyek (OB), jellegtelen szárazgyepek (OC), jellegtelen szárazgyepek tájidegen fásszárúakkal (főleg Robinia és Ailanthus), nyílt vízfelületek, nádasok és szikes mocsarak (B1a, B6, részben 1530 szikesek).

 


KITAIBEL ÚTINAPLÓJA (1796-1817) 


A múltbeli vegetációkategóriák megállapításához elengedhetetlen a történeti botanikai, erdészeti és geográfiai források használata, melyek közül, adatgazdagságát és pontosságát tekintve is kiemelkedő jelentőséggel bír Kitaibel Pál 18-19. század fordulóján (1796 és 1817 között) tett utazásainak botanikai anyaga.
Az útinaplóban található botanikai adatok alapján két adatlokalizációt segítő térinformatikai adatbázist készítettünk, melyekben az utazások jelenlegi országhatárainkon belülre eső szakaszát dolgoztuk fel. Ehhez ArcGIS 10.1 programkörnyezetet használtunk. A munka alapjául a nyomtatásban három kötetben megjelent napló szolgált (Gombocz 1945 Diaria itinerum P. Kitaibelii. I.- II. Verl. Ung. Naturhist. Museums, Bp. 1–476, 477–1005; Lőkös 2001 Diaria itinerum P. Kitaibelii III., Hung. Nat. Hist. Museum, Bp. 460 pp). Az adatbázisokat a hazai élőhelyek hosszú távú változásainak kutatása során készítettük az SH/4/8 svájci-magyar együttműködési projekt keretein belül.

Kitaibel Pál utazásainak hazai szakaszait elsősorban az I. Katonai Felmérés (1782-85) település- és úthálózata alapján rekonstruáltuk (Hadtörténeti Múzeum Térképtára, Budapest, Arcanum Kft). A térinformatikai programkörnyezetben megjeleníthető útvonal-adatbázis tartalmazza a 22 utazás összes hazai szakaszát, az út megnevezését és dátumát (több lehetséges útvonal esetén több nyomvonalat is megadtunk).

A Kitaibel által készített fajlisták és növényfaj-említések helyét GIS pontadatbázisban rögzítettük. Az adattáblában feltüntettük a feljegyzett fajok számát, a Kitaibel által használt helyzetmegjelölést (pl. im Walde), az út megnevezését és dátumát, a rekordhoz tartozó két települést (honnan hová haladt), a naplók kötet- és oldalszámait, valamint az adat helyzetének azonosíthatóságát (nagyon pontos, jól beazonosítható, közelítő, bizonytalan helyzetű). Az adatbázis több mint 2400 pontlokalitást (fajemlítés-rekordot) tartalmaz. A munkához az útinaplón kívül elsősorban az I. és a II. Katonai Felmérést (1840-1866) használtuk fel (Hadtörténeti Múzeum Térképtára, Budapest, Arcanum Kft).

 


A térképen Kitaibel Pál fajlista-készítési helyeiről és útvonalairól készült adatbázis egy részlete látható. Alaptérkép: a II. Katonai Felmérés részlete (Hadtörténeti Múzeum Térképtára, Budapest, Arcanum Kft)